Visszhang: tévésorozat

Botrány királyi módra

Visszhang

Nyilván sokan emlékeznek még A viszony című drámasorozat sajátos, „bifokális” struktúrájára.

Kétszer láttuk nagyjából ugyanazt a szituációt, különböző szereplők nézőpontjából, s azok így az egyezések ellenére sokszor egészen eltérő történeteket adtak ki. Nos, nagyjából ez történik az Interjú a herceggel és a Botrány királyi módra című produkciókkal is – ráadásul az utóbbiban Ruth Wilson játssza a főszerepet. A két alkotás egyazon évben jelent meg, egyazon témáról beszél, de az eltérő hangsúlyok és a nüanszok, amelyeket ez a sorozat hozzáad a másik által elmondottakhoz, elegendőek ahhoz, hogy ne pusztán újrázásként éljük meg, hanem valóban élvezzük a szériát. Már csak azért is, mert Wilson még jócskán elmélyített hangjával is kibillenthetetlen a törtető riporternő figurájából, Michael Sheen pedig istenien tenyérbe mászó herceg. Az angol humor remekül működik, még egy ilyen – főleg egy ilyen – kínos helyzetben is.

András herceget ma már mindenki a pedofil botrányával azonosítja, idáig eljutni azonban nem volt épp hullámvasút. Már persze főleg András hercegnek nem, de a sajtó is alaposan megküzdött az információkért, illetve az igazságért. Persze az interjút készítő Emily Maitlis történetét látva úgy tűnik, hogy a saját karrier nimbusza legalább olyan fontos volt.

Ettől függetlenül kamera előtt pedofília vádjával szembesíteni egy királyi sarjat, mindenképpen olyan médiatörténeti esemény, amelyről érdemes filmet csinálni és nézni is. De hogy mindjárt kettőt?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.