Visszhang: film

Kilakoltatás

  • SzSz
  • 2022. március 23.

Visszhang

A végrehajtás soha nem volt egy közönségdíjas szakma, a Schadl–Völner-botrány óta pedig azt is tudjuk, a mismásolás a legfelsőbb szinteken is meglehetősen szánalmas mutyik formájában zajlik.

Budai Richárd, a Kilakoltatás főhőse azonban nem folyik bele komolyabb vesztegetésekbe, pláne nem fuvaroz „egy hármast, meg valami normálisabb piát”. Ő a rend és fegyelem embere, aki semmi mást nem akar, csak elvégezni a rá bízott feladatot: pár órán belül kipaterolni külvárosi lakásából Ilonát, a szegény nénit, aki nem törlesztette bankhitelét. Ez Richárd első napja terepen, eddig csak adminisztrációs munkát végzett. Azért is buzog benne a bizonyítási vágy, mert apja – a korábbi nagy hatalmú végrehajtó – cégénél dolgozik, aki még mindig nem bízik eléggé a fiacskájában.

Első játékfilmjének meglehetősen egyszerű sztoriját Fazekas Máté Bence hősei kusza kapcsolati hálóján keresztül igyekszik tanmesévé emelni. Richárd szeretne ugyan emberséges lenni, de nemcsak az atyai nyomásnak kell megfelelnie, hanem egy másik ismerősének tett ígéretének is: a kilakoltatás még be sem fejeződött, de egy fiatal pár máris tűkön ül, hogy átvehessék Ilona lakását. A műveletet számtalan dolog hátráltatja: a néni egy falkányi hamis kutyával veszi körül magát, a kerítésnél egy csapat aktivista tüntet „Lakhatást, nem zaklatást!” ordibálva, s az sem zavarja őket, hogy nem csak a rendőrök, de Ilona is a távozásukat követeli. Egyikük ráadásul nem más, mint Richárd testvére, aki így lázad túlkontrolláló családja ellen. Ahogy a kilakoltatás aktusa egyre tovább húzódik, úgy ismerjük meg a szegény néni háttértörténetét, és derül fény szépen lassan mindenkinek a mindenféle motivációjára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.