Visszhang: lemez

La Comedie humaine: Chansons Balzaciennes

Visszhang

Arnaud Marzorati, aki baritonénekesként vezényli együttesét, a Les Lunaisiens-nel több mint egy évtizede beleásta magát a régi francia dalirodalomba.

Ráadásul úgy, hogy mindig megtalálja bennük országa történelmét: az 1789-es, az 1830-as és 1848-as forradalmakat a sanzonokon keresztül tárta fel, legújabb munkája pedig Honoré de Balzac Emberi színjátékához ad adalékokat. Nem az író személyes zenei ízlését vagy a zenéről alkotott irodalmi reflexióit mutatja be – akkor valószínűleg több Rossini, Berlioz és Liszt szerepelne a lemezen –, hanem olyan dalokat, amelyek megvilágítják a balzaci miliőt.

Így hát a fő téma a pénz és az anyagi érdekek által hajtott, haszonleső polgárság. Többnyire elfeledett szerzőket hallunk, a közepesen ismert Daniel Auber dalában egy nőt hagy faképnél karrierista szeretője, Pierre Dupont művében (rímelve A szamárbőrre) egy fausti alku bontakozik ki. Felbukkan a Goriot apó Vautrinje is, Eugène-François Vidocq dalát ugyanis a bűnözőből lett rendőrfőnök ihlette. A maga korában alighanem Pierre-Jean de Béranger neve volt a legismertebb, aki politikai nézeteiben nem osztozott Balzackal, de azt mindketten tudták, hogy társadalmuk pilléreit a széles körű korrupció jelenti.

Marzorati énekesi gárdája egészen kiváló: Lucile Richard és Jérôme Varnier mellett egy ismerős hangot is hallunk, Cyrille Dubois-ét, aki legutóbb az Orfeo Zenekarral készített díjnyertes albumot. A korabeli hangszereknek szinte csak sportértékük van, egy 1844-es Pleyel zongora is szól a lemezen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."