Visszhang: film

A szent füge magja

Visszhang

Mohammad Rasoulof (Nincs gonosz, 2020) legújabb filmje botanikai leckével kezdődik.

A címadó Ficus religiosa (szent fügefa) parazitaként éli életét; magjai egy másik fa lombkoronájában fejlődnek, gyökereiket a magasból eresztik le, és lassan fojtják meg a gazdafát. Nem nehéz felfedezni a hasonlóságot az iráni teokratikus rezsim és a fa létmódja között. Rasoulof filmjének kiindulópontjául az iráni-kurd Mahsa Amini meggyilkolásának nyomán kitört 2022-es tüntetéshullám szolgál. A rendszerkritikus hangneme miatt titokban forgatott film szükségszerűen szűk perspektívát választ: egy család szemszögéből látjuk, ahogy a konzervatív, patriarchális rendszer nekifeszül az ifjabb generáció ellenállásának.

Az iráni film szükségből is kisrealista léptékéből indulunk, amikor megismerkedünk az istenfélő, rendszerhű Imannal (Missagh Zareh) és családjával. Iman épp feljebb lép a forradalmi ítélőszék ranglétráján, de a kövérebb fizetéssel és nagyobb lakással járó tisztség kétes áldás: vizsgálat nélkül kell ellenjegyeznie halálos ítéleteket, és minden kiképzés nélkül kap egy szolgálati fegyvert, saját és családja védelme érdekében. Odaadó felesége, Najmeh (Soheila Golestani, aki a való életben a Nők, élet, szabadság nevű mozgalom egyik aktivistája) eleinte üdvözli a nagyobb anyagi biztonsággal járó kinevezést, de aggasztja férje növekvő paranoiája. Lányai, Rezvan (Mahsa Rostami) és Sana (Setareh Maleki) pedig egyre növekvő szimpátiát mutatnak az utcára vonuló tüntetőkkel. Amikor fegyvere eltűnik, az apa saját otthonában kezdi keresni a rendszer­ellenes árulót.

Rasoulof (talán túlzottan is) őrjítő lassúsággal bontakoztatja ki a feszültséget, miközben fokozatosan elhagyja a kisrealista formai eszközöket, és a thriller, sőt helyenként a horror és a western eszközeihez nyúl. Ahogy elharapódzik Iman paranoiája, ő maga válik a film szörnyévé, és az abszurditásig fajuló családon belüli harc egy Sergio Leone filmjeit idéző sivatagi párbajban kulminál.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.