A modern nagyváros szürkeségébe lassan beleőrülő detektív megiszik egy hektoliter akvavitet, megküzd a démonaival, és veszít, közben mintegy mellékesen kézre keríti az ámokfutót. Kosztümös kiszerelésben és vidéken mindez még borzasztóbb, van is valami olyasmi, hogy nordikus horror, amelyben faházból lép elő a lidérc, s egészen a lápig kergeti az áldozatait, miközben az erdőből baljós hangok szűrődnek ki, s kidől helyéből a vén fenyő is.
Most ez van, a 19. század közepén járunk, faluhelyen, valahol a csak mesében létező Észak-Svédországban. A falusiak napközben medvét zsigerelnek a sárban, esténként meg lerészegednek, ugyanott, mindkettőt szerfeletti aprólékossággal művelve. Új pap (a jó családból származó Gustaf Skarsgård) érkezik valahonnan délről csónakon, mert gazdag itt az egyházközség. A medvének pusztulnia kell, mert elragadja a szüzeket. Nem ragadja, nem a medve, s hát nem is szüzek teljesen – ez a rejtély. Mely rejtélyt, mert bár a néhány lelkes falunak rendőrkapitánya is van, a papnak kell megoldania, mert a rendőrkapitány a helyi kapitalista (Pernilla August) tenyeréből eszik, s neki pedig az érdeke, hogy minden úgy menjen, ahogy szokott. Vasárnap együtt ülnek mind a templomban, előtte és utána pedig az imént felsorolt tevékenységeket a lappok/számik utálatával és üldözésével egészítik ki. Mindenki mocskos és büdös, bűnös és ártatlan is egyszerre. Gyakran van sötét, hideg és a páratartalom is magas. Egész jó móka.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
