Visszhang: film

Mickey 17

  • SzSz
  • 2025. március 19.

Visszhang

Pong Dzsun Ho dél-koreai rendező az Élősködőkkel ült fel a filmvilág tetejére, öt évvel később pedig egy nagy költségvetésű, szatirikus emberiség- és kapitalizmuskritikával tért vissza.

A Mickey 17 azonban a léptékén túl (118 millió dollár körüli büdzséje körülbelül tízszer akkora, mint az Élősködőké és kétszer annyi, mint az eddigi legdrágább filmjéé, az Okjáé) semmi olyat nem hoz, amit nem láthattunk már tőle korábban.

Ez Pong harmadik angol nyelvű mozija, de nem csak emiatt illeszkedik remekül a 2013-as Snowpiercer – Túlélők viadala és a 2017-es Okja sormintájába: tipikus high concept sci-fi, egyszerű, ám beszédes történettel és kínosan egyértelmű társadalomkritikával. Szatírája annyira önmagától értetődő, hogy sokszor már önmaga paródiájába hajlik. Az Élősködők csavaros forgatókönyve vagy A halál jele többélű fordulatai olyan messze vannak tőle, mint a fagyos Nilfheim bolygó a Földtől. Ideérkezik az egyik utolsó emberi kolónia hajója, miután a Föld lakhatatlanná válik. Hogy pontosan hogyan vagy miként, az nem derül ki, de a pusztulásra ítélt, képzeletbeli planétánk annyiban mindenképpen jobb hely a mostaninál, hogy azon a film szerint kétszer is elbukta a választást az egomániás milliárdos, a Trump-szerű Kenneth Marshall (Mark Ruffalo), aki ezért inkább megtölti bárkáját híveivel, és elhajózik az űrbe. Vele utazik Mickey Barnes (Robert Pattinson) is, egy semmirekellő szerencsétlen, aki egy uzsorás elől menekül. Mivel semmiféle képességgel vagy tudással nem bír, beleegyezik, hogy „feláldozható” lesz: tudatát és biológiai adatait elmentik, így bármennyiszer meghalhat, egy napon belül mindig újranyomtatják. Ő az utolsó, akit ilyen technológiával sokszorosítanak, így egyszerre válik az új emberiség felbecsülhetetlen értékű tagjává, akin az idegen bolygó levegőminőségét, a legfrissebb vakcinákat és a kozmikus sugárzást is tesztelni lehet, ám mivel minden esetben pótolható (már a 17. alteregójánál tart), egyben az ő élete ér legkevesebbet a legénység összes tagja közül. S még a gebasz is beüt neki: idegen lények, a pincebogárszerű „kirázok” fogságába kerül – akik megmentik. De már késő: eltűnése után szokás szerint újranyomtatják, így két Mickey-klón van jelen egyszerre a fedélzeten, ami a törvények szerint súlyos bűnnek számít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.