Visszhang: színház

Nextfeszt

Visszhang

Intim és személyes: a fesztivál idei két hívószava.

A cél, mint eddig is, hogy a fiatal alkotók kísérleti formákkal mutatkozhassanak be. Talán még egy szót tennék hozzá, mely minden általam látott darabra állt: zsigeri.

József uralkodása idején egy faluban eltűnt a mészáros. Bár a holtteste nem került elő, az eset hatására több száz romát állítottak elő, akik a brutális kínzások hatására azt vallották, hogy megették a mészáros holttestét. Kannibalizmus miatt 131 romát ítéltek el. Boda-Novy Emília fénydramaturgiában gazdag, népballadai hangulatot idéző Emberevők című rendezése (társíró: Boda-Novy Barnabás) ennek a történetnek állít emléket. A szörnyű esetet a kamaradarabok legegyszerűbb formájában idézi fel a két színész, Csányi Dávid (képünkön) és Nemcsók Nóra: felváltva játsszák el az összes férfi és az összes nő szerepét. Az időről időre megszólaló krónikás, valamint a különös fények is a tábortűzi hangulatot erősítik. A történet apró jelzésekkel és jelmezváltásokkal, praktikus díszlethasználattal dolgozik. A jeleneteket elválasztó lovári dalok és a hiteles roma diftongusok személyessé teszik a darabot, az intim kis tér és a játszók szuggesztív, olykor a nézőket is megszólító jelenléte pedig nem engedi, hogy egy pillanatra is kivonjuk magunkat a hatás alól. Mi vagyunk a falu népe, mi vagyunk, akik némán hagyjuk, hogy ez az igazságtalanság és embertelenség a szemünk láttára történjen meg.

Ezt a tehetetlenségi erőt oldja Koltay Dorottya Szonja és Seress Anna TÉGLÁK: Leomlott estig, felépült reggelre című köztéri performance-a. Déva várának balladája és Kőmíves Kelemenné befalazása kapcsán az alkotók és társaik a nők itthoni helyzetén gondolkodnak el és gondolkodtatják el a megrendezett sétán a résztvevőket, rendkívül színes művészeti palettát felhasználva. A Corvin-negyedben zajló felvonulás állomásain rapszövegek, népi rigmusok, átírt gyermekdalok, közös körtánc és elvontságukban is igen konkrét transzparensek hirdetik, hogy emancipáció ide vagy oda, a mai nők ugyanúgy képesek a férfiak miatt habarcsba kevertetni a testüket azért, hogy álljon a vár. És csak a rap kérdezi meg hangosan, hogy hát „mi a f*nak is kell Déva vára”. (Az, ahogyan a séta során az utca embere reagál, mondjuk, a női nemi szervre egy transzparensen, külön cikket igényelne.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.