Visszhang: koncert

Oláh Krisztián Quartet

Visszhang

Jóllehet csak kislemezt árultak az Oláh Krisztián Quartet lemezbemutató koncertjén, magyarázkodnia azért nem kell a 29 éves zenekarvezetőnek.

2025-öt írunk. Hírneve indokolja, hogy telt ház és nagy rokonszenv fogadta. A bemutatott szvit, a Perspectives of Verve magán viseli második, ezúttal zeneszerzői akadémiai diplomájának irányultságát. Mindent visz a zeneszerző, és ugyan a jazz idiómából nem lépnek ki, de amit eddig megszoktunk a zongoristától intenzitásban és kirobbanó dinamikában, most a mű sűrű kompozíciós rétegzettségében, szerkezetében, belső keresztutalásaiban, interakcióiban érvényesül.

A címet úgy „fordította”, hogy az az alkotói drive perspektíváit, meg az ihlet jövését-menését jeleníti meg, tehát nem az egyik fontos jazztörténeti lemezmárkára utal, nem is Hitchcockra. Csak tételszámok vannak, továbberősítve a belső kohéziót és a klasszikusban gyökerező alapállást. A nagy ívek és beindulások között fel-felbukkan a bandukolós főtéma, pompás kontrasztok során át. Kijelöli tájékozódási pontjait (Schönbergtől Bartókig és tovább, édesapja, Oláh Kálmán harmóniameneteiig), de saját univerzumában marad, ezek csak kikacsintások. Bedigitalizált preparált zongorát is alkalmaz, de leginkább a zenekarát használja: a kiugróan hatásosan doboló Serei Dánielt, a könnyed, színes és virtuóz szaxofonos Oláh Kálmánt és a tavaly csatlakozott, kifejezően bőgőző Gyányi Marcellt. A szvit elsőre csak részben befogadható, de a koncert minden elismerést megérdemel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."