2025-öt írunk. Hírneve indokolja, hogy telt ház és nagy rokonszenv fogadta. A bemutatott szvit, a Perspectives of Verve magán viseli második, ezúttal zeneszerzői akadémiai diplomájának irányultságát. Mindent visz a zeneszerző, és ugyan a jazz idiómából nem lépnek ki, de amit eddig megszoktunk a zongoristától intenzitásban és kirobbanó dinamikában, most a mű sűrű kompozíciós rétegzettségében, szerkezetében, belső keresztutalásaiban, interakcióiban érvényesül.
A címet úgy „fordította”, hogy az az alkotói drive perspektíváit, meg az ihlet jövését-menését jeleníti meg, tehát nem az egyik fontos jazztörténeti lemezmárkára utal, nem is Hitchcockra. Csak tételszámok vannak, továbberősítve a belső kohéziót és a klasszikusban gyökerező alapállást. A nagy ívek és beindulások között fel-felbukkan a bandukolós főtéma, pompás kontrasztok során át. Kijelöli tájékozódási pontjait (Schönbergtől Bartókig és tovább, édesapja, Oláh Kálmán harmóniameneteiig), de saját univerzumában marad, ezek csak kikacsintások. Bedigitalizált preparált zongorát is alkalmaz, de leginkább a zenekarát használja: a kiugróan hatásosan doboló Serei Dánielt, a könnyed, színes és virtuóz szaxofonos Oláh Kálmánt és a tavaly csatlakozott, kifejezően bőgőző Gyányi Marcellt. A szvit elsőre csak részben befogadható, de a koncert minden elismerést megérdemel.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
