Visszhang: tévésorozat  

Pacsinkó

Visszhang

Min Jin Lee nagy fesztávolságú családregénye egy Japánba vándorolt koreai família négy generációját követi.

A klasszikus kialakítású történetet Soo Hugh olyan nagy érzelmekkel és eposzi tónusokkal adaptálja, ami mára már kiment a divatból. A Pacsinkó régimódi saga, amely ugyanakkor sokat tanult a kortárs sorozatokból: már az első néhány epizódban árnyalt, ellentmondásos képet fest a gyarmatosításról, miközben egészséges szkepszissel tekint a késő nyolcvanas évek japán fellendülésére is. Ráadásul a történet középpontjába nőket állít.

A térben és időben is nagyokat szökkenő cselekményt Sunja (három csodás színésznő – Jun Ju Dzsung, Kim Min Ha és JuNa – alakításában) tartja egyensúlyban, aki átéli mind Korea, mind Japán 20. századi megpróbáltatásait. Szegény, fogyatékkal élő apja a széltől is óvja, de lányként teherbe esik egy gazdag koreai-japán kereskedőtől, majd hozzámegy egy beteges, de jóravaló lelkészhez, akivel Japánba költözik. Sunjának és gyermekeinek másodrendű állampolgárként kell élnie, de leszármazottai végül felülkerekednek: unokája, Solomon (Jin Ha) már sikeres Wall Street-i bróker.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.