Visszhang: sziget

Planeta Trampoli: Back 2 Classics

Visszhang

Furcsa DJ, szerencsétlen figura.

Talán a múltból jött. Vagy egy nagyon is mai irodaházban dolgozik. Fekete öltönyt visel, fehér inge makulátlan, kissé idétlen a vastag keretes szemüvege. Táskája, a régi lemezlovasok kelléke behívja a klasszikus aktatáskák képét is. Clown és színész egyszerre. Mit akar? Nem világsikert és nem csillogást. Csak egy teljesebb életet. Az előadás a legjobb újcirkusz- és performance-hagyományokat követi: klasszikus abrobatika, zene, tánc és humor ötvöződik egy komoly és lírai történetben. Sokféle zenét kever hősünk a musicalektől a hiphopig, egymásba csúsznak, ahogy a meglepő zajok és a ritmusváltások is. De nem biztos, hogy főhősünk uralja az elektronikát. A véletlen mindig közbeszólhat, a paraméterek a végtelenségig mozdíthatók: rögtön a hangerő is. A hatalmas trambulin, a társulat fő kelléke nem pusztán cirkuszi elem, hanem a szimbolika kiteljesedésének záloga. A mutatványok persze tökéletesen kivitelezettek, a szaltók, az égbe ugrások, a mesés esések. De nem a virtuozitáson van a hangsúly: megképződik előttünk, hogyan torzíthatja el a tudatunkat a monotonitás és a megfelelési kényszer. Látjuk, hogy a világ sem állandó körülöttünk, a tárgyak ingadoznak, a talaj meginog a lábunk alatt. Kevés a szöveg, azok is jelszavak, amelyeket a katalán művész olykor a mikrofonba kiállt. „More action! More excitement! More everything!” Éld rugalmasabban az életed. Merj kiugrani a hétköznapjaidból. És nem baj, ha párszor pofára esel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.