Visszhang: tévésorozat

Ransom Canyon

  • - ts -
  • 2025. május 7.

Visszhang

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

Előbb kezdte a fél világ kotkodácsolni, hogy „a western reneszánszát éljük”, vagy a karvalytőke szabadította a nyakunkra hamarabb Taylor Sheridant? Mindegy, az idézőjelek közötti részt nevezzük önbeteljesítő közhelynek. Mozgóképes áradatot pedig úgy a legkönnyebb fakasztani, hogy a rendelkezésre álló számos műfajban próbálkozunk – lehetőleg egyszerre. Magam nagyon várom például a Colt és muzsika 21. századi reinkarnációját, mert nagyon bírtam az éneklő, de lusta indiánokat („ha nincsen a muzsika, a munka oly ronda”), akik elásták valahová a csatabárdot, s amikor kellett volna, felásták érte a fél prérit, nos, sikertelenül.

A Ransom Canyon szorgos alkotói rendesen megtanulták a leckét, így már a tízrészes sorozat legelső percében feltűnik egy vágtató lovas, egy pár levetett csizma, s egy szabályosan haladó pick-up truck… Innentől nincs kérdés. Pontosabban az a kérdés, hogy mi nincs. Tudniillik, Texasban. Az eddigi westernek ugyanis arról szóltak, hogy mi van Texasban. Számos marhacsorda a föld felett, temérdek olaj a föld alatt, s máris mehetett a hirig, hogy ki birtokolja ezeket, s aki birtokolja az egyiket, jókedvvel abriktolhatja a másikat birtoklót. Viszont víz nagyon kevés van Texasban, ám az a kevés, ami van, simán megér egy sorozatot. Vegyük el attól, akié, és hajrá! Csak az a baj, hogy a Ransom Canyon szorgos alkotói ehhez a legmegfelelőbb keretnek a dél-amerikai szappanoperát találták. Egyesek szerint ez Mexikó közelsége miatt lehet, mások az invenció teljes hiányára gyanakodnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.