Visszhang: film

Red, White & Royal Blue

Visszhang

Furcsának tűnhet, de a queer közösség nemcsak az artmozik sötét termeibe száműzött, fájdalmas drámákra vágyik az előbújás traumájáról, a gyűlölködésről és az önelfogadás bonyodalmairól, hanem romkomokra is, amelyek pont olyan butuskák és sziruposak, mint heteró társaik (ezt a vonalat képviseli a Kszi, Simon, a Karácsonyi meglepi és a Fülig beléd zúgtam is). A lefóliázott könyvek korában ez nem csupán ízlésbeli kérdés, hanem politikai manifesztum is.

Casey McQuiston regényének adaptációja sok minden akar lenni egyszerre: politikai rendszerek naiv kritikája (kritizálja a brit monarchia intézményét, és elképzel egy délről származó amerikai elnöknőt, aki demokrataként behúzza Texast), kicsit szexibb meleg románc, mélynek szánt melodráma és bugyuta vígjáték is. A koncepció már ott megbicsaklik, hogy hiányzik az igazi izzás a két Ken baba, a Henry herceget alakító Nicholas Galitzine és az amerikai elnök fiát játszó Taylor Zakhar Perez között. Sorjáznak a heteró romantikus vígjátékokból unásig ismert klisék: a hűvös, távolságtartó sznob és a heves, temperamentumos akarnok találkozása, akik eleinte utálják egymást, majd némi kényszerű összezártság után egymás karjaiba omlanak. Az ezerszer játszott lemez sajnos csak a hősök közötti minimális erotikus feszültséggel tud működni. A mű nem riad vissza a szexjelenetektől (ami aligha volna dicséret, ha a szex ábrázolása nem lenne a mai napig tabu sok queer témájú filmben) és a kimondottan a meleg férfitekintetnek szóló erotikus toposzok beemelésétől. De nem mer igazán belefeledkezni az alaphelyzet röhejes voltába (két kiváltságos ifjú álakadályokkal tűzdelt szerelme), ehelyett egy egész politikai­utópia-rendszert épít, miközben a fiúkat elválasztó melodrámai akadályok sem tűnnek elég áthidalhatatlannak. A műdrámák (a herceg melegsége romlásba dönti a brit királyi házat, az elnöki csemete afférja pedig elidegeníti majd anyu szavazóit) szinte szemfájdítóan olcsó műterekben bontakoznak ki. Akár egy alacsony költségvetésű Hallmark- vagy Netflix-filmben, a szereplők túlvilágított, papírmasé díszletek és bántóan vibráló CGI-hátterek előtt kelletik magukat, miközben kiagyalt, papírízű mondatok hagyják el a szájukat. A politikai okfejtések könnyfakasztóan naivak (pedig egy romantikus vígjátéktól nyilván nem várunk mély­analízist), a herceg és az elnökcsemete közötti flörtölés és pengeváltások pedig mellőznek minden izgalmat és érzékiséget.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”