Visszhang: könyv

Selma van de Perre: Nevem Selma

Visszhang

„Szokványos embe­rek voltunk, akik nem szokványos körülmények közé kerültek” – mondja a háború kitörésekor alig 17 éves író.

1942-től segítette a holland ellenállást Margareta van der Kuit (Marga) néven, futárkodott és iratokat hamisított. Lehet, hogy szokványos emberek voltak ők, de a bátor tetteik semmiképpen nem voltak azok. Az ellenállók megtanulnak bujkálni, meg azt is, hogy fogságba esve, amíg csak lehet, tilos elaludni, mert ki tudja, mit árulnak el álmukban. Tudnak együtt élni az örök félelemmel. És felismerik az összetartozás erejét. De aztán 1944-ben, mint annyi sorstársát, elárulják Selmát is, így előbb a holland gyűjtőlágerbe, majd Ravensbrückbe kerül.

A táborban is az segíti meg, ami addig: mindennek ellenében hisz a bajtársiasságban, a másik emberségében. Mindenhol talál barátokat, szövetségeseket. Életigenlése és bizodalma az emberi jóban kikezdhetetlen. Vallomását áthatja ez a tiszta erő: szembe mer nézni minden fájdalommal, de ennek ellenére ünnepli az életet. „A családom minden áldott nap jelen van a gondolataimban. (…) hetvenöt évvel később is csak ébren fekszem az ágyban, és azt mondogatom magamnak: Selma, aludj. Mindazt, ami történt, nem változtathatod meg azzal, hogy folyton visszagondolsz rá” – írja, e könyvvel állítva emléket meggyilkolt családtagjainak és barátainak. És megbocsát benne az árulónak is, mert úgy tudja, hogy a nem szokványos körülményekbe néha a legbátrabbak is beletörnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.