Visszhang: lemez

Sparklehorse: Bird Machine

Visszhang

Mark Linkous, a Sparklehorse frontembere ötödik nagylemezének befejezésén dolgozott 2010-ben, amikor önkezével véget vetett életének.

Halála után sokáig úgy tűnt, hogy a részben Steve Albinivel készült anyag jogi viták miatt örökre a fiókban marad. Ez év elején azonban kiderült, hogy az indie-rock különutasának posztumusz albuma mégis megjelenik, az utolsó simításokat Albini helyett az énekes öccse és egykori zenésztársa, Matt Linkous és a felesége, Melissa végezte el. Az albumon azonnal felismerhető a Sparklehorse hangzása: Linkous dalaiban az elektromos gitárok, a rádiószerű zajok, a dobgépek és a mellotronok dominálnak. A végtelenül szomorú lemezek (a leg­ismertebb közülük a 2001-es It’s A Wonderful Life) gondosan szerkesztettek voltak, amikor azonban a zenész nekiállt utolsó lemezanyagának, az egyik fő törekvése az volt, hogy maximalizmusát háttérbe szorítva minél spontánabb számokat készítsen. Ez érezhető is a Bird Machine-en, mert hiába szólnak a szövegek ezúttal is a bűntudatról és az önszabotázsról, mégsem tűnt soha annyira felszabadultnak, mint például az indító It Will Never Stopban, vagy a Robyn Hitchcocktól kölcsönzött Listening to the Higsonsban. Közben mégis ismerős minden: az Evening Star Supercharger vagy a Kind Ghosts hozza a jellegzetesen búskomor hangulatot. Nehéz a lemezt anélkül hallgatni, hogy ne jusson eszünkbe, hogyan ért véget Linkous története, a Bird Machine viszont töredékességében is van annyira erős anyag, hogy ne csak lábjegyzet legyen az életműhöz, hanem annak méltó befejezése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.