Visszhang: film

Super Mario Bros.: A film

Visszhang

Mario 1993-ban már elhasalt a szélesvásznon (szerencsére csak kevesen emlékeznek a Bob Hoskins-féle élő szereplős filmre).

Ennek ellenére Aaron Horvath és Michael Jelenic újra nekifutottak a szándékoltan nonszensz, bájosan pszichedelikus videójáték adaptálásának. Ám a saját dolgukat nehezítették meg azzal, hogy lineáris cselekményt igyekeztek eszkábálni a játék imádni való, színpompás káoszára.

Mario és neurotikus öccse, Luigi feltörekvő brooklyni vízvezeték-szerelők, akiknek a vállalkozása sehogy sem akar beindulni (a New York-i jelenetek a film legsikerültebb részei). Egy félresikerült megbízás után beszippantja, és egy másik univerzumba pottyantja őket valami varázsvezeték. Az egyszerű munkásemberek hamar nyakig merülnek a Gomba Királyság és a Meat Loaf-szerű gonosz sárkány hadúr, Bowser politikai konfliktusában: meg kell menteniük Peach hercegnőt egy erőszakos házasságtól, alattvalóit pedig a pusztulástól. Horvath és Jelenic nemcsak vizuális utalásokat, de egész szekvenciákat vesz át a játékokból, nemegyszer a cselekmény egységét is feláldozva. Aztán a rajongók óhajára behajítják a zavaros, humortalan masszába Donkey Kongot és a Mario Kart gokartjait is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Helikopterezni muszáj

A két éve nyáron Szilvásváradra a huszárokhoz és a lipicai méneshez helikopterrel utazó Szalay-Bobrovniczky Kristófnak most jutott eszébe vizsgáltatni Ruszin-Szendi Romulusz korábbi helikopterhasználatát. 

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.