Ennek ellenére Aaron Horvath és Michael Jelenic újra nekifutottak a szándékoltan nonszensz, bájosan pszichedelikus videójáték adaptálásának. Ám a saját dolgukat nehezítették meg azzal, hogy lineáris cselekményt igyekeztek eszkábálni a játék imádni való, színpompás káoszára.
Mario és neurotikus öccse, Luigi feltörekvő brooklyni vízvezeték-szerelők, akiknek a vállalkozása sehogy sem akar beindulni (a New York-i jelenetek a film legsikerültebb részei). Egy félresikerült megbízás után beszippantja, és egy másik univerzumba pottyantja őket valami varázsvezeték. Az egyszerű munkásemberek hamar nyakig merülnek a Gomba Királyság és a Meat Loaf-szerű gonosz sárkány hadúr, Bowser politikai konfliktusában: meg kell menteniük Peach hercegnőt egy erőszakos házasságtól, alattvalóit pedig a pusztulástól. Horvath és Jelenic nemcsak vizuális utalásokat, de egész szekvenciákat vesz át a játékokból, nemegyszer a cselekmény egységét is feláldozva. Aztán a rajongók óhajára behajítják a zavaros, humortalan masszába Donkey Kongot és a Mario Kart gokartjait is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
