Visszhang: könyv

Szecsődi Tamás Leó: Táguló világom

Visszhang

A könyv három nagy fejezete különböző stílusú és hangvételű meséken keresztül szeretné átölelni az életet.

Először a szűkebb környezetünkben előforduló kihívásokról, a családi és baráti kapcsolatokról olvashatunk (Én). Ezeket a társadalmi beilleszkedést tárgyaló (Én és a világ), végül pedig a hit (Én és a természetfeletti) alapkérdéseit feszegető történetek követik. A több mint negyven rövid elbeszélést tartalmazó kötet kifejezetten izgalmasan indul, de amikor a klasszikus népmesei elemek más kultúrák hagyományaival, például a görög mitológia elemeivel találkoznak, a látókör némileg beszűkül.

Ez leginkább a meséket követő, gyakran kifejezetten didaktikusra sikeredett kis összefoglalókban érhető tetten. A terv szerint a közös gondolkodást ösztönző koncepcióból ezáltal éppen a különböző megfejtések lehetősége vész el. Ráadásul e magyarázatok a legtöbb esetben hívő keresztényi szemszögből értelmezik a történeteket. Noha a konkrét bibliai párhuzamok általában csak lehetőségként merülnek fel, mégis ez a világmagyarázat dominál. A szerző arra sem hajlik, hogy a királyok és királyfiak középkori hierarchiáját női főszereplőkkel törje meg.

A legjobban sikerült szövegek a természeti jelenségekhez kapcsolódnak. Ilyen például a görcsösen teremni akaró fügefa vagy a mogyoróbokrot kisegítő diófa meséje. Sokat dobnak a köteten Gyetkó Krisztina ízléses, fejezetenként változó, tematikus színskálával operáló illusztrációi is. Jó érzés kézben tartani ezt a kétségtelenül szép válogatást, ám érdemes előre alaposan átlapozni, hogy kiderüljön, valóban olyan „iránytűvel” tájékozódik-e, amilyennel mi is szívesen útnak indítanánk a gyerme­künket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.