Visszhang: színház

Szilvay Máté: Rakéták, szintik, istenek

Visszhang

Űrállomást és egy hatalmas, mindent behálózó orgonát egyszerre idéz meg Jeli Sára Luca futurisztikus díszlete.

Aztán néhány soknyelvű, számítógépes üdvözlő és tájékoztató felirat után megjelenik Johann Sebastian Bach. Akinek a keze alatt bedöglik a hangszer. Egy énekbetéttel később már az óvodás Gagarint figyeljük. A rendezés zeneileg és szcenikailag is költőien komponált. Az előadás kórusműveken, dallamfoszlányokon és fényjátékokon át váltogatja a két hős történetét, mígnem a két szál összekapcsolódik. A Szovjetuniót kisgyerekkori humorba csomagolt párbeszédekkel, az elektronikus zene 60-as éveit a jelmezekkel és a hangzásvilággal jelenítik meg. A klasszikusok és az elektronikus zene észrevétlenül folynak át egymásba.

A Soharóza Kórusból is ismert énekeseken és játszókon érződik, mennyire élvezik a dialógusokkal teli jeleneteket is: egyek a csapattal. A Gagarint alakító Martinkovics Máté elsősorban alkatával és arcával játszik, de amikor előadja a monológját arról, mit is jelent közel kerülni az isteni szférához, koncentrált és feszült csöndbe érkeznek a szavai. Az orgonáját szintetizátorrá alakító Bachot Szabó Veronika eleveníti meg, parádésan. Alanyát elváltoztatott hanggal, egy-egy pimasz mozdulattal szellemesen, de sosem olcsón parodizálja.

Honnan érkezik a zene? Hogyan jött létre a világegyetem? Voltaképp erről „szól” a darab. A hetvenperces flashtenger behúz, és minden porcikánkban átérezzük mi is az emberiséget előrehajtó kíváncsiság erejét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.