Az excentrikus trió Poulenc könnyed keringőjével indít (Meghívó a kastélyba), aztán sort kerít két fajsúlyosabb darabra. Az egyiket nem hallottuk még, Paul Schoenfield veterán zeneszerző Triója haszid zsidó eredetű alapanyagból formál eksztatikus, alig nyugvó kamaradarabot, mellette pedig egy jól ismert opus – szinte kötelező, ha a klarinét, a hegedű és a zongora játszik együtt. Bartók Kontrasztok című darabja a szokásosnál is erjedtebb, ízesebb, szórakoztatóbb. Közben megszólal Poulenc kései Klarinétszonátája is, a zongorával duóban.
Patricia Kopatchinskaja hegedűs, Reto Bieri klarinétos és Polina Leschenko zongorista vehemens igyekvését persze nem kötelező bátorságnak nevezni, de az tagadhatatlan, hogy kitűnnek a hagyomány merevségéhez ragaszkodó zenészek közül. Ilyesfajta kitárulkozás és szeszély nem mindig párosul valódi nagyszerűséggel, ezúttal azonban megnyugodhatunk. A trió az egyik pillanatban illedelmes kávéházi zenét játszik, a másikban bárdolatlan vadorzóvá válik. Közben pedig, Bartók vagy Schoenfield lassú tételeiben ihletett, kimunkált muzsikálást hallunk, aminek minden hangjegyét komolyan kell venni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
