Visszhang: könyv

Tasi Katalin: A Homoklakó

Visszhang

A régi óvoda egész udvara egy nagy homokozó, abban vannak a játékok is, a hinta, a libikóka meg a mászókák. 

Egy nap a gyerekek kint játszva furcsa szerzetre lesznek figyelmesek, aki úgy tűnik, elorozta a sárga műanyag lapátot. A kisfiú formájú alakot a többi gyerek eleinte csak messziről nézegeti (homokszörny-e vagy micsoda?), majd nagy bátran Homoklakónak csúfolják, olyanokat mondva neki, hogy „gyere ki a föld alól, ha mersz”. A fiúcska megijed, elbújik, és még az óvó néni hívására se mozdul, kint is uzsonnázik. Napokig rejtőzködik, amikor is egy borús napon a dörgés és villámlás elől mégis bemenekül a többiek közé. Ám másnap újra az udvar, újra egyedül. Egyszer úgy szórja a homokot, hogy a kerítésen túl egy arra járó nénit is ér, aki még a kezére is rácsap. Ő rákiabál a nénire, hogy „gyereket ütlegelni szigorúan tilos”, majd halkabban hozzáteszi, „kivéve félrenyelés esetén…”. A többi gyerekben ekkor saját emlékek kezdenek felrémleni, az addig kigúnyolt kisfiú pedig az óvó néni karjában lel vigaszra. Ekkor tudatja a többiekkel is: ő nem Homoklakó, van neve is, Petinek hívják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.