Visszhang: lemez

The Taxpayers: Circle Breaker

Visszhang

A portlandi Taxpayers az amerikai folk-punk szcéna tagjaként indult, de hamar kinőtte ezt a leegyszerűsítő skatulyát.

Dalaikban mintha Bukowski alakjai elevenednének meg, és bár hűek maradtak a csináld magad mozgalomhoz, a harcos politikai hangvételhez és a punketiketthez, nem nehéz kihallani, hogy Tom Waits zeneisége sokkal nagyobb hatással volt rájuk, mint bármelyik punkzenekar. A legsikeresebb albumuk a 2012-es God, Forgive These Bastards… volt, amely mellé Rob Morton, a frontember egy azonos című regényt is írt. Az együttes nagyjából tíz éve váratlanul beszüntette ténykedését, pedig az internet furcsa működésének köszönhetően a zenekar népszerűbb lett, mint valaha.

Mégsem emiatt döntöttek a folytatás mellett. A zenekarvezető környezetében lezajlott öngyilkosságok, lövöldözések és az amerikai politika pokoljárása kellettek ahhoz, hogy a Taxpayers újra hallasson magáról. A nemrégiben családapává lett Morton azt a kérdést tette fel magának, mit válaszolna, ha felcseperedő gyermeke megkérdezi, hogyan történhet meg az a rengeteg szörnyűség a világban, amit maga körül lát. A Circle Breaker tizennégy dalnyi válasz erre a kérdésre. Noha a korai anyagok dühéhez képest a hangszerelések egészen visszafogottak (a Nightmarish Population című dalban azért darálnak rendesen), a számok így is remekül megállják a helyüket. A lemez utolsó harmadában némi remény és vigasz is felsejlik – már csak ezért is érdemes meghallgatni a Taxpayers visszatérését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.