Visszhang: lemez

The Vaccines: Pick-Up Full of Pink Carnations

Visszhang

Pont akkor alakult meg a Justin Young vezette The Vaccines, amikorra a brit gitárzenei színtér teljesen kifulladt.

Noha 2010 óta beindult egy újabb, sokadik posztpunk hullám, mégis úgy tűnik, hogy a Vaccines esetében a régi dicsőség örökké a múlté. A zenekar átlagban két és fél éves időközönként szállít megbízható minőségű lemezeket, de még az sem zavar be a képbe, ha időnként sor kerül egy-egy tagcserére. Tavaly Freddie Cowan távozott, de mindkét fél úgy fogalmazott, hogy a gitáros később visszatérhet majd. Így aztán a Vaccines Pick-Up Full of Pink Carnations című ötödik albumán a szólózás is a frontember feladata maradt. A Vaccines korábban hajlamos volt néha kísérletezni az elektronikával, ezúttal mégis egy ízig-vérig gitárlemezzel rukkolt elő. Ahogy a Back in Love City című előző LP-t, úgy az új albumot is jelentős részben Young választott lakhelye, Los Angeles inspirálta. Ez az eddigi legrövidebb munkájuk, a címet pedig egy félrehallott sor ihlette Don McLean epikus slágeréből, az American Pie-ból. A dalok optimista hangulatúak és többnyire gyorsak, a verzék némileg visszafogottabbak, de csak azért, hogy aztán a zenészek alaposan meg tudják nyomni a refréneket. Kiemelkedő dal nincs, egységesen jó a színvonal, a slágeres Heartbreak Kid igazolja a kislemezre másolást. A Discount De Kooning (Last One Standing) nyolcvanas évekbeli gitárpop hangulatot áraszt, a Love to Walk Away és az Another Nightmare posztpunkos hatásokat mutat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.