Visszhang: lemez

The Vaccines: Pick-Up Full of Pink Carnations

Visszhang

Pont akkor alakult meg a Justin Young vezette The Vaccines, amikorra a brit gitárzenei színtér teljesen kifulladt.

Noha 2010 óta beindult egy újabb, sokadik posztpunk hullám, mégis úgy tűnik, hogy a Vaccines esetében a régi dicsőség örökké a múlté. A zenekar átlagban két és fél éves időközönként szállít megbízható minőségű lemezeket, de még az sem zavar be a képbe, ha időnként sor kerül egy-egy tagcserére. Tavaly Freddie Cowan távozott, de mindkét fél úgy fogalmazott, hogy a gitáros később visszatérhet majd. Így aztán a Vaccines Pick-Up Full of Pink Carnations című ötödik albumán a szólózás is a frontember feladata maradt. A Vaccines korábban hajlamos volt néha kísérletezni az elektronikával, ezúttal mégis egy ízig-vérig gitárlemezzel rukkolt elő. Ahogy a Back in Love City című előző LP-t, úgy az új albumot is jelentős részben Young választott lakhelye, Los Angeles inspirálta. Ez az eddigi legrövidebb munkájuk, a címet pedig egy félrehallott sor ihlette Don McLean epikus slágeréből, az American Pie-ból. A dalok optimista hangulatúak és többnyire gyorsak, a verzék némileg visszafogottabbak, de csak azért, hogy aztán a zenészek alaposan meg tudják nyomni a refréneket. Kiemelkedő dal nincs, egységesen jó a színvonal, a slágeres Heartbreak Kid igazolja a kislemezre másolást. A Discount De Kooning (Last One Standing) nyolcvanas évekbeli gitárpop hangulatot áraszt, a Love to Walk Away és az Another Nightmare posztpunkos hatásokat mutat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.