Visszhang: tévésorozat

A szekta lányai

Visszhang

Elhivatott követők százai, 13 feleség, egy teljes birodalom: Ervil LeBaron nemhogy megtalálta, de felépítette a földi mennyországot, majd fegyvereseket állított a kapujába.

Az 1970-es években az individuum és szexualitás felszabadulásától megtévelyedők rohantak karizmatikus szektavezérek karjaiba, ahol világmegváltás címszó alatt megkapták azt az elnyomást, amely elől menekültek. A LeBaron vezette, mormon tanításokra alapozott szekta a megtévedt lelkek megmentésén túl legalább 25 – az Úr nevében elkövetett – gyilkosságot is jegyez. Az alapító véresen komolyan véve a sokasodásról szóló paragrafust, több mint ötven kis hívővel örvendeztette meg az urat, akik felnőve az egyház alappillérei és hóhérai lettek. A szekta lányai őket mutatja be, demonstrálandó a túl jól ismert történetet arról, hogy mire képes a hatalomvágy.

Az eset kétségtelenül brutális, de elég erős-e ahhoz, hogy öt részen át ébren tartsa a figyelmünket? Sara Mast szériája hiába szolgál fontos, első kézből származó információkkal, beleesik abba a hibába, amelybe számos más dokumentumsorozat is. Igyekszik elég nyers és életszagú maradni ahhoz, hogy valóságalapon borzongasson, de az emészthetőbb műveken szocializálódottakat se veszítse el, ezért rendre játékfilmes túlzásokhoz, szükségtelen hatásvadászathoz nyúl. Azt mindenképpen a produkció javára írhatjuk, hogy újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az elnyomás egy konkrét receptre épül, amelyet, ha kiismerünk, tenni is tudunk ellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.