A Rhode Island-i zenekar tizenegyedik nagylemeze, amelyre öt évet kellett várni a legutóbbi albumuk, a Sun Racket megjelenése óta. Az énekes-dalszerző Kristin Hersh összetéveszthetetlen hangjáról elhíresült, a megkapó melódiákat sokszor nyers és zabolátlan formába öntő, már jó ideje trióban működő zenekar meghatározója volt a 4AD kiadó legendás periódusának. Hersh pedig hosszú, három évtizedes szólókarrierje alatt is bizonyíthatta, milyen remek dalszerző, egyben érzékeny és finom tónusokat kedvelő előadó.
A Moonlight Concessions sokkal inkább építkezik az ő folkhagyományból is sokat merítő szólókorszakából, mint bármely elődje: ezt nemcsak akusztikus (de néha torzítva sikító) gitárjátéka garantálja, hanem a vendégként számos dalban közreműködő csellista, Pete Harvey által kölcsönzött finom szólamok is. Azért ne gondoljuk, hogy a zenekar lecsiszolt minden élességet a hangzásból: az albumnyitó Summer of Love például igazolja, hogy a pszichedélia nem tűnt el a dalokból, és a síró gitár remekül harmonizál a csellóval. Hersh strófái szokásosan élesek, hangja nemesedett az évek során, történetmesélő kedve, különös szituációkat megragadó talentuma pedig a régi. A rockosabb témákra épülő számokat rendre olyan dalok követik, amelyek mintha szándékosan unplugged fellépésre készültek volna, ennek köszönhetően az album feszes ritmusa egy percig sem enged ki, egészen a címadó fináléig.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!