Pár évvel azután, hogy a világ egyik utolsó országaként itt is megjelent a tévé és az internet, a király bejelentette lemondását, és rendelkezett az első demokratikus választás megtartásáról. Az apró, zárt ország lakosai nem igazán értik, mi is az, ezért próbaszavazást rendeznek, és hivatalnokok kezdik járni az országot, voksolásra buzdítva a lakosokat. A változó idők arra inspirálnak egy buddhista szerzetest, hogy megkérje tanítványát, szerezzen neki két puskát. Nem tudni, mit akar azokkal kezdeni, de jelzésértékű, hogy ezzel egy időben egy amerikai illegális fegyverkereskedő is az országba érkezik. A politika, ami eddig semmilyen szerepet nem játszott a helyiek életében, kezdi megmérgezni a családi, szomszédi kapcsolatokat is.
A demokráciához hasonlóan a filmipar is viszonylag fiatalnak számít Bhutánban: az első helyi film, egy Rómeó és Júlia-feldolgozás 1989-ben született, utána sokáig csak indiai mozik átiratai készültek. Khyentse Norbu tibeti lámát emlegetik az első bhutáni szerzői filmesként, akinek 1999-es Isteni játék című focis vígjátékát itthon is bemutatták. Az ő tanítványa Pawo Choyning Dorji, akinek Lunana: egy jak az iskolateremben című debütálása három évvel ezelőtt meghozta az ország első Oscar-jelölését is. A Szerzetes fegyverrel talán nem annyira hangulatos és ártatlan film, de egy egészen sajátos nézőpontból mutatja be, mi is valójában a demokrácia, és ebben az alkotásban is megvan az a visszafogott humor és a buddhista életszemlélet, amelyek egyedi élménnyé teszik.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
