Visszhang: film

Váratlan szerencse

Visszhang

Ha egyszer végleg kilábalunk a pandémiából, valaki nyilván megírja majd a filmtörténetnek azt az alfejezetét, amelyik csak az ún. Covid-filmekkel foglalkozik.

Ezek néha konkrétan a járványról szólnak (Songbird, Karantén meló), máskor pedig csak jól-rosszul használják a karanténszabályok szülte korlátokat (Malcolm & Marie, Host). Utóbbi csoportozatba tartozik a bizarr Váratlan szerencse is, amely egyszerre akar csendes, picit társadalomtudatos dráma, Hitchcock és Cassavetes előtti főhajtás és Tarantino inspirálta szószátyár thriller lenni.

Egy kicsit szakadt pasas (Jason Segel) matat egy puccos kaliforniai villában, amely nyilvánvalóan nem az övé. Épp végzett a zuhanyba hugyozással és zsebre tett egy köteg pénzt, amikor a tulajdonosok váratlanul hazaérkeznek. A gazdag tech-góré (Jesse Plemons) és trófeafelesége (Lily Collins) belebotlanak a férfiba, aki így kénytelen túszul ejteni őket. Másfél órán keresztül nézzük, ahogy ezek a mérsékelten izgalmas figurák beszélgetnek, sértegetik egymást és cserélgetik a hatalmi pozíciókat, miközben arra várunk, hogy végre lelepleződjön a nagy titok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.