Visszhang: lemez

Várjon Dénes, Simon Izabella

Mahler: Symphony No. 1 in D Major

Visszhang

A fonográf és a házi hifirendszer feltalálása előtt a zenemű-kereskedések népszerű cikkei közé tartoztak a zongorakivonatok is, sokak számára egyedül ezek által volt otthon is elérhető az operák és a szimfóniák zenéje.

Jogosan merül fel hát a kérdés: mi szükség Mahler 1889-ben, Budapesten bemutatott Titán-szimfóniájának négykezes változatát lemezre venni ma, amikor a zenekari felvételek száma hónapról hónapra gyarapodik?

Várjon Dénes és Simon Izabella szerint azonban a műben megjelenő természetszépség, a madárhangok és az utolsó tétel viharjelenete annyira inspirálók, hogy egyszerűen a hangszerhez vonzotta őket. Először egy bruggei koncerten léptek fel vele Fischer Iván biztatására. Az egyszeri Mahler-rajongónak számos tanulsággal szolgálhat a lecsupaszítva, sallangmentesen, stílushűen megszólaltatott zongoraátirat, amelyet a zeneszerző egyik legelső, kiváló interpretátora, Bruno Walter készített. Ha zenekari előadásban túlcsorduló hangfolyamnak tűnik, most annál világosabb, milyen szigorú és logikus szerkezeten nyugszik, és milyen különleges harmóniavilággal bír Mahler kontrapunktikus szimfóniája. A négykezes zongorazene, ahogy általában a kamarazenei műfajok, közelebbi, zsigeri élményként hatnak a hallgatóra, Simon és Várjon elmélyült, egybeforrt erejű interpretációjában a negyedik tétel katarzisa sem marad el. Timár Domonkos hangmérnök tágas hangzású felvétele jól szolgálja a zenészek nem hatásvadász, viszont egyáltalán nem hatástalan játékát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.