Visszhang: lemez

Vilde Frang: Beethoven, Stravinsky

Visszhang

Pekka Kuusisto finn hegedűművész egykor mulatott azokon a hangszereseken, akik azt képzelik, a vezényléshez is értenek, mígnem egy huzamosabb kéz­sérülés miatt ő is hasonlóra kényszerült.

Ez az első lemeze karmesterként, és amennyire ez egy szépre polírozott Warner-lemezből megállapítható, jó munkát végzett: a Deutsche Kammerphilharmonie Bremen minden egyes hangjegyet fényesre csiszolva és értőn interpretál. De ne tagadjuk, hogy a lemezt Vilde Frang miatt vettük a kezünkbe, aki Beethoven Hegedűversenyében spontán és szinte bohókás, de a mű nagyszerkezetét nézve is meggyőző. Az első tétel timpanival díszített kadenciája a versenymű zongoraverziójából származik, a lassú tétel melléktémája pedig különösen megindító ebben az előadásban. Életteli, friss előadása ez egy jól ismert repertoárdarabnak. A másik hegedűverseny Stravinsky 1931-ben komponált műve, amely viszonylagos ismertségét George Balanchine-nek is köszönheti: nem véletlen hát, hogy a két szélső tételben Frang balettozik – csakis a négy húron, persze –, és nem ijed vissza attól, hogy illetlenebb vagy komikus hangokat csaljon ki a hegedűjéből, ha arra van szükség. Szokatlan párosítás a két concerto együtt. Míg Beethovennél a szólista a zenekar felett álló romantikus alak, Stravinsky mindent megtesz, hogy ezt a toposzt lebontsa. Frang 2010-ben Sibelius és Prokofjev hegedűversenyeinek szenzációs felvételével debütált, az új lemezzel pedig megismétli a bravúrt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.