Aki egy részt is látott a Bob, a mester című épületes gyereksorozatból, az itt sem mozog idegen pályán. A cél ugyanaz, építeni valamit, most épp újjáépíteni az old manort, az üzenet dettó, együtt sokkal könnyebb, úgyszólván egy vidámpark az egész, bár a nehézségek régi rossz szokásuk szerint tornyosulnak.
Régi kedvencünk idén felélénkülni látszik, jelenései voltak Guy Ritchie Úriemberek című marhaságának nyolcrészes tévévariánsában, most pedig szerény, alig pár ezer hektáros sussexi majorságát igyekszik felébreszteni álmából, melybe úgy négyszáz éve tespedt bele. Minderre van egy egész nyara, mert Hollywood visszavárja nagyon, még az ottani ügynöke is kiszáll egy gyors megtekintésre, mezsgyén átlépni, kezet rázni, na és a munka hogy megyen? De mások is így vannak ezzel, bekukkant például a régi jó barát, Gazza (ti. Paul Gascoigne, biztos sokan emlékeznek még rá és a híres kettősükre a futballistaként szárnyait bontogató művésszel). Tiszteletét teszi Nyugat-Sussex összes földbirtokosa is, futóversenyt rendeznek juhoknak és kutyáknak, s jól fogy a kolbászos tekercs is, a munka mint csodaszer nagyobb diadalára. A munka segít a gyászban, a munka jó az alkohol ellen. Vinnie pedig miután belehallgatott az erdő csendjébe, maga is beismeri, hogy itt piramis épül. Az övé. A környék bukolikus, a kőművesbrigád vagány, Vinnie személyi titkárnője hatékony, ő maga pedig pörög, mint egy rotor. Csak igazán ritkán gondolunk arra, hogy bár húzna már vissza Hollywoodba.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
