mi a kotta?

100 fokos lázban

  • mi a kotta
  • 2017. október 28.

Zene

„…augusztus vége óta egészségi állapotomban határozott javulás vehető észre. A magas lázperiódusok megszűntek, és csak néhány tizednyi hőemelkedés a normális fölött az, ami megmaradt. Ez természetesen igen jó hatással volt a közérzetemre – másfél évi, majdnem mindennapos 100° [Fahrenheit] vagy magasabb láz után. A javulás még mindig tart, jelenleg majdnem mindennap normális a hőmérsékletem. Az orvosok azonban még mindig nem biztosak abban, hogy tulajdonképpen mi volt a baj! A javulás ellenére még néhány hónap óvatosságra intenek, a telet (még mindig az ASCAP gyámsága alatt) nyugodt életmódot folytatva valahol délen kell töltenem, nem szabad agyondolgoznom magam stb. Lehet, hogy ebben az esetben igazuk van. Így éppen készülök Észak-Karolinába száműzetésbe, egyedül. Talán jobb egészségi állapotom eredményezte, hogy sikerült egy új zenekari művet írnom (ezt a Koussevitzky Alapítvány rendelte meg), egy meglehetősen hosszú mű, kb. 40 percig tart, öttételes. Egész szeptemberben sokat dolgoztam ezen, anélkül, hogy egészségemnek ártott volna.” 1943 végén ekképp bizakodott az amúgy sokszorosan vigasztalan helyzetben lévő Bartók Béla, s a Concerto elkészülte valóban okot adott az elégedettségre.

A „szimfóniaszerű zenekari mű” jószerint a megszületése pillanatától megszakítás nélkül a nemzetközi koncertrepertoár 20. századi slágerdarabjai közé számítható. Most épp a csi Filharmonikusok és az őket vezénylő Zubin Mehta kínálja elénk ezt a fájdalmas-szép remekművet, méghozzá egy olyan koncerten, ahol a Himnusz, a Szózat, a Maxim-dal, a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, valamint a Kék Duna keringő melódiája is felhangzik majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 3., fél nyolc). Két megszentelt nemzeti dallamunkat Erkel Ünnepi nyitánya fogja megidézni, A víg özvegy-beli Danilo belépőjét meg A hamburgi menyasszony főszámát a Concerto Intermezzo interrotto elnevezésű tételéből hallhatjuk ki, míg a Brahms által is elirigyelt Strauss-keringő egészében szólal majd meg, lezárva az est programját.

Ha minden igaz, az említett Lehár-melódia nem közvetlenül, hanem közvetve, Sosztakovics VII. (Leningrád) szimfóniájából kihallva került be Bartók művébe. A magyar géniusz ugyanis meglehetős ellenszenvvel hallgatta Sosztakovics friss és vesztére propagandaszereppel is felruházott művének rádióközvetítését, s innen utálta meg a Lehár-idézetet is, amellyel az orosz zeneszerző, úgymond, a hitleri hadigépezetet jellemezte volna. Sosztakovics e szimfóniáját az elkövetkező napokban ugyancsak hallhatjuk majd: a Fesztiválzenekar két hangversenyén, ahol is az amerikai Marin Alsop fog vezényelni, a szimfóniát megelőző versenymű pedig Sibelius Hegedűversenye lesz, Alina Pogostkina szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, október 4. és 5., háromnegyed nyolc). Pénteken azután ugyanitt, a Müpában immár a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál nyitókoncertje ígérkezik, újra csak egy Bartók-klasszikussal, méghozzá egy forradalmi klasszikussal, a Zenével, valamint a kortárs nagyság, Tan Dun multimédiás különlegességével és karmesteri vendégszereplésével a Concerto Budapest élén (október 6., fél nyolc).

Arrébb, a Zeneakadémián mindeközben Haydn Teremtésével indul az október: Vásáry Tamással és az Óbudai Danubia Zenekarral (október 1., fél nyolc). Majd pár nappal később a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Miklósa Erika közös koncertjén Witold Lutosławski (október 4., fél nyolc), Baráti Kristóf és vendégei estjén (október 6., fél nyolc) pedig Eugène Ysaÿe műve fogja nyitni a programot a koncerttermeinkben ritkábban megszólaló, nevükben különleges írásjeleket viselő zeneszerzők méltó képviseletében.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.