mi a kotta?

A Csajkovszkij-hatás

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/51-52. hétre

Úgy tűnik, nálunk sem telhet el az ünnepi időszak A diótörő nélkül, akkor sem, ha a kis Jézusnak azért nem sok köze van a baletthez. Előbb volt a Hoffmann-mese, aztán Alexandre Dumas színpadra adaptálta, erre esett a választás, hogy Csajkovszkij balettet írjon belőle az Orosz Birodalmi Színház számára 1892-ben. Klárika babrál kedvenc játékával, a fabábuval, közben éteri zene szól, cseleszta és vonósok, még a hóesést is odaképzeljük, akkor is, ha odakinn csak az eső szitál egykedvűen. Idebent Egérkirály, Cukorszilva Tündér, aranyszánkó – más nem is kell.

A Concerto Budapest végigzongorázza az életmű nagy csúcspontjait. Pontosabban Berecz Mihály az, aki zongorázik, mégpedig a b-moll zongoraversenyt, Várdai István pedig rögtön a Rokokó-változatokkal kontráz, nem kontrán, hanem csellón. Elhangzik még a Rómeó és Júlia-nyitány és a Csipkerózsika (december 20., három óra, fél nyolc). A Trio PassacagliaRajk Judit és Kéringer László énekesek, valamint Zétényi Tamás csellista formációja – kora barokk és modern darabokkal örvendezteti meg közönségét (Zeneakadémia, Solti Terem, december 20., hét óra). Az Andrássy úton pedig Händel Messiása lesz műsoron, az előadók között négy kiváló szólista: Rácz Rita, Schöck Atala, Szappanos Tibor és Cser Krisztián (Operaház, december 21., 28., hét óra).

A diótörő tényleg nem maradhat ki: a Danubia Zenekar évről évre meglepetést szerez vele, ezúttal Lackfi János parafrázisát hallhatja a közönség Takács Nóra Diána hangján. Az est karmestere, Hámori Máté a teljes balettzenét elvezényli (Zeneakadémia, december 22., három óra, fél nyolc). Azon sem lepődünk meg, hogy szilveszterkor A denevérrel búcsúztathatjuk az évet. A nagyoperettet az Operaház karmestere, Rajna Martin dirigálja, a főszerepekben Mester Viktória, Horti Lilla és Kovácsházi István. A produkció a sokszor látott, szeretett Szinetár-rendezés (Operaház, de­cem­ber 31., nyolc óra; január 3. és 7., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.