mi a kotta?

A Csajkovszkij-hatás

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/51-52. hétre

Úgy tűnik, nálunk sem telhet el az ünnepi időszak A diótörő nélkül, akkor sem, ha a kis Jézusnak azért nem sok köze van a baletthez. Előbb volt a Hoffmann-mese, aztán Alexandre Dumas színpadra adaptálta, erre esett a választás, hogy Csajkovszkij balettet írjon belőle az Orosz Birodalmi Színház számára 1892-ben. Klárika babrál kedvenc játékával, a fabábuval, közben éteri zene szól, cseleszta és vonósok, még a hóesést is odaképzeljük, akkor is, ha odakinn csak az eső szitál egykedvűen. Idebent Egérkirály, Cukorszilva Tündér, aranyszánkó – más nem is kell.

A Concerto Budapest végigzongorázza az életmű nagy csúcspontjait. Pontosabban Berecz Mihály az, aki zongorázik, mégpedig a b-moll zongoraversenyt, Várdai István pedig rögtön a Rokokó-változatokkal kontráz, nem kontrán, hanem csellón. Elhangzik még a Rómeó és Júlia-nyitány és a Csipkerózsika (december 20., három óra, fél nyolc). A Trio PassacagliaRajk Judit és Kéringer László énekesek, valamint Zétényi Tamás csellista formációja – kora barokk és modern darabokkal örvendezteti meg közönségét (Zeneakadémia, Solti Terem, december 20., hét óra). Az Andrássy úton pedig Händel Messiása lesz műsoron, az előadók között négy kiváló szólista: Rácz Rita, Schöck Atala, Szappanos Tibor és Cser Krisztián (Operaház, december 21., 28., hét óra).

A diótörő tényleg nem maradhat ki: a Danubia Zenekar évről évre meglepetést szerez vele, ezúttal Lackfi János parafrázisát hallhatja a közönség Takács Nóra Diána hangján. Az est karmestere, Hámori Máté a teljes balettzenét elvezényli (Zeneakadémia, december 22., három óra, fél nyolc). Azon sem lepődünk meg, hogy szilveszterkor A denevérrel búcsúztathatjuk az évet. A nagyoperettet az Operaház karmestere, Rajna Martin dirigálja, a főszerepekben Mester Viktória, Horti Lilla és Kovácsházi István. A produkció a sokszor látott, szeretett Szinetár-rendezés (Operaház, de­cem­ber 31., nyolc óra; január 3. és 7., hat óra).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.