mi a kotta?

A Csajkovszkij-hatás

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/51-52. hétre

Úgy tűnik, nálunk sem telhet el az ünnepi időszak A diótörő nélkül, akkor sem, ha a kis Jézusnak azért nem sok köze van a baletthez. Előbb volt a Hoffmann-mese, aztán Alexandre Dumas színpadra adaptálta, erre esett a választás, hogy Csajkovszkij balettet írjon belőle az Orosz Birodalmi Színház számára 1892-ben. Klárika babrál kedvenc játékával, a fabábuval, közben éteri zene szól, cseleszta és vonósok, még a hóesést is odaképzeljük, akkor is, ha odakinn csak az eső szitál egykedvűen. Idebent Egérkirály, Cukorszilva Tündér, aranyszánkó – más nem is kell.

A Concerto Budapest végigzongorázza az életmű nagy csúcspontjait. Pontosabban Berecz Mihály az, aki zongorázik, mégpedig a b-moll zongoraversenyt, Várdai István pedig rögtön a Rokokó-változatokkal kontráz, nem kontrán, hanem csellón. Elhangzik még a Rómeó és Júlia-nyitány és a Csipkerózsika (december 20., három óra, fél nyolc). A Trio PassacagliaRajk Judit és Kéringer László énekesek, valamint Zétényi Tamás csellista formációja – kora barokk és modern darabokkal örvendezteti meg közönségét (Zeneakadémia, Solti Terem, december 20., hét óra). Az Andrássy úton pedig Händel Messiása lesz műsoron, az előadók között négy kiváló szólista: Rácz Rita, Schöck Atala, Szappanos Tibor és Cser Krisztián (Operaház, december 21., 28., hét óra).

A diótörő tényleg nem maradhat ki: a Danubia Zenekar évről évre meglepetést szerez vele, ezúttal Lackfi János parafrázisát hallhatja a közönség Takács Nóra Diána hangján. Az est karmestere, Hámori Máté a teljes balettzenét elvezényli (Zeneakadémia, december 22., három óra, fél nyolc). Azon sem lepődünk meg, hogy szilveszterkor A denevérrel búcsúztathatjuk az évet. A nagyoperettet az Operaház karmestere, Rajna Martin dirigálja, a főszerepekben Mester Viktória, Horti Lilla és Kovácsházi István. A produkció a sokszor látott, szeretett Szinetár-rendezés (Operaház, de­cem­ber 31., nyolc óra; január 3. és 7., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.