Interjú

„Emberekből lesz szenzáció”

Fischer Iván karmester

Zene

Nagyra értékeli a zenekari zenészek kreativitását. Szociális kérdésekhez is bátran hozzányúl, a zenén és a különleges helyszíneken keresztül. A múltról, a jelenről és a jövőről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Te csellót  tanultál a karmesterség előtt. Érzed-e úgy, hogy a vonósokat jobban érted, mint az ütősöket, a fúvósokat, a billentyűsöket?

Fischer Iván: Sokkal bonyolultabb volt ez. Csellista voltam, el is végeztem a főiskolát, de már közben kezdtem mindenfélével foglalkozni, például a karmesterséggel. Akkor, a hetvenes években fedeztük fel a régizenét, és ez nagyon izgatott. Guillaume Machaut középkori balladáiból írtam a szakdolgozatomat, utána több együttesben is játszottam, fidulát a Les Menestrels-ben, gambát a Clemencic Consort-ban, csembalóztam Nikolaus Harnoncourt operaprodukcióiban. A naptáram nagyon színes volt, előadtuk a középkori Aucassin és Nicolette című, 13. századi daljátékot, amelyben én jelmezben táncoltam a színpadon, kezemben korabeli vonós hangszerekkel. Néhány nappal később a Schwarzwaldmädel című giccses operettet vezényeltem, ez volt legelső karmesteri munkám. De igazad van, én vonós vagyok, nem fúvós.

MN: Két nagyon különböző tanárnál tanultad a karmesterséget, Hans Swarowskynál Bécsben és Harnoncourtnál Salzburgban. Mit tanultál tőlük, illetve van-e valami lényeges, amit meg is tartottál ebből?

FI: Csak jó emlékem van mindkettőről. Swarowsky megtanított, hogy hogyan kell egy partitúrát elemezni, megérteni, megtanulni. Harnoncourt provokatív, újító, nagy szellem volt, rám nagyon erősen hatott. Meg akarta változtatni a világot, vagy legalább az előadói stílust, és ez sikerült is neki.

MN: Harnoncourt a mára már sokfelé ágazó régizenejátszás atyja. Hogyan viszonyulsz ezekhez a régizene-iskolákhoz?

FI: Több fázison ment át ez a zenei forradalom. Amikor Harnoncourtnál tanultam, őt már egyáltalán nem érdekelte az, hogy korhű legyen az előadás. Neki a zenei kommunikáció volt a fontos, hogy a zene valamit „mondjon”. A nyolcvanas években az angolok lelkesen merültek el a dogmatikus historikus játék szabályaiban, de a hollandok ezen már mulattak. Ott már létrejött egy új esztétika, és nem törekedtek már a történelmi eredetiségre. Emlékszem, a csodálatos Jan Boeke kórusvezető Magyarországra jött kurzust tartani. Azt várták tőle Szombathelyen, hogy tanítsa meg őket, hogyan kell Sweelinck zenéjét autentikusan előadni. Egyik este a vendéglőben a kórus Kodályt énekelt neki, mire lelkes lett: Pont így – mondta. Neki az őszinteség volt fontos az előadásban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.