Lemez

A korbácsos király

Scott Walker and SunnO))): Soused

  • Greff András
  • 2014. november 2.

Zene

A 60-as évek egyik igen sikeres táncdalénekeséből az évek múlásával a poptörténet legmagányosabb remetéjévé, egyúttal egyre kísértetiesebb albumokat építő avantgárd hangszobrásszá formálódó Scott Walker legújabb húzásában csak az időzítése meglepő, hiszen míg korábban évtizedenként csupán egyszer bukkant elő egy-egy újabb tintafekete szüleménnyel, addig most mindössze két évet várt a sötétben legutóbbi lemeze, a Bish Bosch megjelentetése után. A Soused a SunnO)))-nal közös lemezként lett beharangozva, de ez a leírás eléggé távol áll a valóságtól. A fizikailag ható mély frekvenciák hírhedt amerikai művészeinek felkérése tökéletes választás volt Walker részéről, hiszen ahogy ő, úgy a SunnO))) is a zene és a zaj határának legeslegszélén tevékenykedik, ám ez a kölcsönösség nem jelenti azt, hogy a két fél akár csak megközelítőleg is azonos súllyal szerepelne a lemezen.

Az album öt tétele ugyanis vérbeli Walker-szörnyeteg: a lehető legérzékibb zörejekre boltozott rideg és fénytelen kalandozás, amelybe a SunnO))) gitárjainak és szintetizátorainak monoton, dallamtalan bizsergése tökéletesen belesimul, és sohasem veszi át az irányítást. A Bish Boschra jellemző bizarr humort Walker egy kíméletlen mozdulattal száműzte legfrissebb munkájáról, és a földi infernók megfestése mellett ezúttal megkísérli megérzékíteni az űr jéghidegét is, hogy az új lemez a 2006-os, végletesen komor The Drift méltó párdarabja lehessen. Ugyanakkor, ahogy Walker összes eddigi munkája, úgy a Soused is folyamatosan hallgattatja magát. A Brando című nyitótétel – amely úgy kezdődik, mintha az operát éneklő Freddie Mercuryt csatornázná be a szerző a szellemvilágból, hogy aztán elektromos zizegésből és korbácsütések csattanásaiból építsen romlott levegőjű hangpalotát – máris a lehető legszorosabban bilincseli magához a hallgató figyelmét, hogy aztán negyven további percen át ne szabadulhassunk ebből a csatakos, sötét, ortopéd és ismerősségében is kiszámíthatatlan lázálomból. S amíg a hallgató élvezettel eltelítve szenved, addig Walker, ez a 71 éves fekete mágus úgyszintén jól kitapintható örömmel viszi be az újabb és újabb szúrásokat – hogy a zajfolyamban nyakig elmerülve megteremtse végre a szadomazochizmus legpőrébb, legtisztább himnuszát.

4AD/Neon Music, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.