mi a kotta?

A Nagy Napóleon

  • mi a kotta
  • 2014. szeptember 1.

Zene

'Hm! mond az obsitos hős, - a nagy Napoleon!

Nagy ő a franciák közt - és vállán egyet von,

De engem úgy segéljen, nem a magyar között,

S hát még - veté utána - magyar huszár előtt!'

És itt magát értette az obsitos baka,

Ámbár lovon soh'sem volt éltében jó maga:

De annyit emlegette és annyiszor lovát,

Hogy végre is huszárnak kellett hinni magát.

'Hol volt, hol nem, bizonnyal már meg nem

mondhatom,

Kétszázezer vitézzel jött ránk Napoleon,

Mi tán mindössze százan, vagy kétszázan valánk,

Mind nyalka szép huszárok, mind tűz és annyi

láng.'

Így mesél Garay János Obsitosa a franciák császárával győzedelmesen megvívott képzeletbeli csatájáról, mely kalandnak oly kitüntetett szerep jut Kodály Zoltán daljátékában. A Háry János ezen a nyáron a szegedi Dóm tér programján szerepel: Béres Attila rendezésében és Silló István vezényletével, most a hét végén (augusztus 1. és 2., kilenc óra; esőnap augusztus 3.). A népszerű operett- és prózai művészeket felvonultató produkció sztárvendége pedig a Napóleon csekély méretű szerepét magára öltő Gérard Depardieu lesz, akinek egyébiránt volt már érvényes és emlékezetes találkozása Kodály művével.

Napóleon itt, Napóleon ott - hiszen a hét végén vár reánk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar idei harmadik martonvásári Beethoven-koncertje, méghozzá az Eroicával (augusztus 2., hét óra). Hamar Zsolt vezényli majd az eredetileg az első konzulnak ajánlandó III. szimfóniát, melynek címlapját az anekdota szerint Beethoven letépte, midőn Bonaparte császárrá tolta fel magát. A hősi karakterű koncerten előzőleg a Coriolan-nyitány és a c-moll zongoraverseny is felhangzik majd, s az est egészében a 100 esztendeje született nagy magyar karmester, Fricsay Ferenc emlékezetének szenteltetik.

Habár még a nyár sűrűjében járunk, a Budapest Music Center jóvoltából most kivételesen koncertteremben is hallgathatunk majd zenét: előbb a Berkes Kálmán nevével fémjelzett Tokyo-Budapest Ensemble kamaraestjét, rajta Beethoven egyik Razumovszkij-vonósnégyesével (július 31., fél nyolc), szombaton pedig a Helsinki Strings koncertjét (augusztus 2., fél nyolc). Ezt a finn ifjúsági vonós zenekart bő negyven éve két magyar muzsikus és tanár, Szilvay Géza és Szilvay Csaba alapította, így az együttes magyar szála erősnek mondható. A Bartókkal záruló koncertre népszerű és izgalmas műveket hoznak majd: így nem csupán a 24 esztendős Benjamin Britten variációsorozata, a teljes nyugati zene- és stílustörténetet körbekalandozó Variációk egy Frank Bridge-témára szólal majd meg, hanem a sorozatnak témát kölcsönző és Brittent zeneszerzésre oktató Frank Bridge Három idillje is. Britten első nemzetközi sikerét az említett sorozattal aratta 1937-ben, s éppen ez idő tájt hódította meg a világot a még szintén csupán huszonéves amerikai zeneszerző, Samuel Barber is, máig közkedvelt és mindig lenyűgöző op. 11-es Adagiójával, mely mű szintén ott szerepel a finn hangászkar programján.

Neked ajánljuk