mi a kotta?

A Nagy Napóleon

  • mi a kotta
  • 2014.09.01 11:07

Zene

'Hm! mond az obsitos hős, - a nagy Napoleon!

Nagy ő a franciák közt - és vállán egyet von,

De engem úgy segéljen, nem a magyar között,

S hát még - veté utána - magyar huszár előtt!'

És itt magát értette az obsitos baka,

Ámbár lovon soh'sem volt éltében jó maga:

De annyit emlegette és annyiszor lovát,

Hogy végre is huszárnak kellett hinni magát.

'Hol volt, hol nem, bizonnyal már meg nem

mondhatom,

Kétszázezer vitézzel jött ránk Napoleon,

Mi tán mindössze százan, vagy kétszázan valánk,

Mind nyalka szép huszárok, mind tűz és annyi

láng.'

Így mesél Garay János Obsitosa a franciák császárával győzedelmesen megvívott képzeletbeli csatájáról, mely kalandnak oly kitüntetett szerep jut Kodály Zoltán daljátékában. A Háry János ezen a nyáron a szegedi Dóm tér programján szerepel: Béres Attila rendezésében és Silló István vezényletével, most a hét végén (augusztus 1. és 2., kilenc óra; esőnap augusztus 3.). A népszerű operett- és prózai művészeket felvonultató produkció sztárvendége pedig a Napóleon csekély méretű szerepét magára öltő Gérard Depardieu lesz, akinek egyébiránt volt már érvényes és emlékezetes találkozása Kodály művével.

Napóleon itt, Napóleon ott - hiszen a hét végén vár reánk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar idei harmadik martonvásári Beethoven-koncertje, méghozzá az Eroicával (augusztus 2., hét óra). Hamar Zsolt vezényli majd az eredetileg az első konzulnak ajánlandó III. szimfóniát, melynek címlapját az anekdota szerint Beethoven letépte, midőn Bonaparte császárrá tolta fel magát. A hősi karakterű koncerten előzőleg a Coriolan-nyitány és a c-moll zongoraverseny is felhangzik majd, s az est egészében a 100 esztendeje született nagy magyar karmester, Fricsay Ferenc emlékezetének szenteltetik.

Habár még a nyár sűrűjében járunk, a Budapest Music Center jóvoltából most kivételesen koncertteremben is hallgathatunk majd zenét: előbb a Berkes Kálmán nevével fémjelzett Tokyo-Budapest Ensemble kamaraestjét, rajta Beethoven egyik Razumovszkij-vonósnégyesével (július 31., fél nyolc), szombaton pedig a Helsinki Strings koncertjét (augusztus 2., fél nyolc). Ezt a finn ifjúsági vonós zenekart bő negyven éve két magyar muzsikus és tanár, Szilvay Géza és Szilvay Csaba alapította, így az együttes magyar szála erősnek mondható. A Bartókkal záruló koncertre népszerű és izgalmas műveket hoznak majd: így nem csupán a 24 esztendős Benjamin Britten variációsorozata, a teljes nyugati zene- és stílustörténetet körbekalandozó Variációk egy Frank Bridge-témára szólal majd meg, hanem a sorozatnak témát kölcsönző és Brittent zeneszerzésre oktató Frank Bridge Három idillje is. Britten első nemzetközi sikerét az említett sorozattal aratta 1937-ben, s éppen ez idő tájt hódította meg a világot a még szintén csupán huszonéves amerikai zeneszerző, Samuel Barber is, máig közkedvelt és mindig lenyűgöző op. 11-es Adagiójával, mely mű szintén ott szerepel a finn hangászkar programján.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.