mi a kotta?

Aladdin lámpása

  • mi a kotta
  • 2019. augusztus 4.

Zene

„Az opera prágai bemutatója előtt, az utolsó előtti napon, mikor már túl voltak a főpróbán, este azt mondta feleségének, éjszaka meg akarja írni a nyitányt. Készítsen puncsot, és maradjon mellette, hogy éberen tartsa. Felesége így is tett, Aladdin lámpásáról mesélt neki, és más meséket mondott neki, amelyek könnyekig megnevettették. A puncs azonban úgy elálmosította, hogy lecsuklott a feje, ha az asszony abbahagyta, s csak akkor dolgozott, ha az mesélt neki. A megerőltető munka, az álmosság és a gyakori elbó­biskolás és felrebbenés közepette egyre nehezebben haladt. Felesége azt ajánlotta, aludjék egyet a kanapén, és megígérte, hogy egy óra múlva felkelti. De nem volt szíve hozzá, hogy fölzavarja, férje olyan mélyen aludt, csak két óra múlva költötte fel. Öt óra volt, hétre rendelték oda a másolókat – hétre kész volt a nyitány. A másolók csak fáradságosan készültek el az előadásig, s az operai zenekar, melynek ügyességét Mozart már ismerte, lapról adta elő – kitűnően.” Mozart egyik legelső biográfusa és egyszersmind férji utódja Constanze oldalán, Georg Nikolaus von Nissen örökítette meg a Don Giovanni keletkezéstörténetének ezt a jól ismert, kedves és anekdotikus részletét, amelynek, fájdalom, vajmi kevés a valóságtartalma. Ilyen kétes hitelű, hangulatos történetkék előszeretettel tapadnak hozzá a nagy művekhez, így természetesen az operák operájához is, amely a rendezők fantáziáját úgyszintén rendre elszabadítja. A hétvégén most éppenséggel Alföldi Róbert rendezésében találkozhatunk majd a Don Giovannival: az Armel Opera Festival programján, az Ecuadori Magyar Zeneművészeti Alapítvány közreműködésével (Fesztivál Színház, július 6., fél nyolc).

Egyebekben is az operák, méghozzá a hétpróbás slágeroperák nyújthatnak majd némi reményt nekünk az elkövetkező napokban – éppen csak utaz­nunk kell minden egyes előadásért. Péntek este például Fertőrákos felé, ahol is a kassai operatársulat Puccini Bohéméletét készül betelepíteni a kőfejtőbe, legalább okot szolgáltatva ahhoz, hogy szegény Mimi emlegetett kacsói kihűljenek (július 5., nyolc óra). Egészen hasonló körülmények között, mondhatni azonos földtörténeti korokat megidéző közegben, habár a magyar–osztrák határ túloldalán veszi majd kezdetét jövő szerdán a Varázsfuvola nagy sorozata is (St. Margarethen, július 10., fél kilenc). A szentmargitbányai kőfejtő hatalmas színpadán ugyanis egészen augusztus közepéig játsszák majd ezt a Mozart-operát, amelynek előadásaiban idén is fiatal nemzetközi énekesgárda fog szerepelni, ezúttal a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának kíséretével.

No, és persze itt lesz nekünk csütörtökön a Rigoletto – Veszprémben (július 11., nyolc óra)! A VeszprémFest programjára majdnem másfél évtized után visszatérő Verdi-opera címszerepét a valamikori legendás Rigoletto-specialista, a veterán olasz bariton, Paolo Gavanelli fogja énekelni, szinte már túl is az aktív évein. De a Mantovai hercegként fellépő amerikai René Barbera személyében azért egy jelen idejű operasztár is ott lesz majd a História Kertben, hogy a szép cseh koloratúrszoprán, Zuzana Markofejét elcsavarja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.