mi a kotta?

Álma megkönnyebbül

  • mi a kotta
  • 2019. január 6.

Zene

„Mintegy hat esztendeje támadt az a gondolatom, hogy szimfonikus költeményben ábrázolom egy személy halálát, aki a legmagasabb eszményeket tűzte ki céljául, következésképpen valószínűleg művész volt. A beteg férfi ágyban fekszik, alszik, nehezen, szabálytalanul lélegzik; kellemes álmok mosolyt varázsolnak arcára, szenvedése ellenére; álma megkönnyebbül; felébred. Megint szörnyű fájdalmak gyötrik; tagjai lázban reszketnek – ahogy a roham végéhez közeledik és visszatér a fájdalom, megjelenik előtte élete útjának gyümölcse, az eszme, az Eszmény, amelyet megvalósítani igyekezett, hogy művészetét kifejezze, amelyet azonban nem volt képes tökéletesíteni, mert emberi lény nem tökéletesíthette. Közeledik halálának órája, a lélek elhagyja a testet, hogy az örök mindenségben a legdicsőbb alakban találjon tökéletességre, amelyet itt a földön nem érhetett el.” Eredetileg ezt a szöveges programot írta Halál és megdicsőülés című szimfonikus költeménye elé Richard Strauss, ám utóbb meggondolta magát, s lemondott az ily bombasztikusan részletező magyarázatról. De ha e szövegben elbizonytalanodott is, a mű igazát holta napjáig vallotta – méghozzá a szó szoros értelmében. Aggastyáni haldoklása közepette, jellemzően józan delíriumában ugyanis így szólt a menyéhez: „Furcsa, de a haldoklás pontosan olyan, ahogyan hatvan éve megkomponáltam a Halál és megdicsőülésben.”

A szerzői önbecsülésre még ily szélsőséges pillanatban is alapos okot adó kompozíció a Nemzeti Filharmonikusok jövő csütörtöki koncertjének zárószáma lesz (Zeneakadémia, december 13., fél nyolc). Hamar Zsolték programját azonban nem csupán ez teszi kihagyhatatlanná, hanem az is, hogy vendégművészük a Budapesten eddig talán még soha nem éneklő Karita Mattila (képünkön) lesz: egy Beethoven-koncertáriával, no meg Izolda szerelmi halálával.

E hangverseny felezőpontján Schumann Nyitány, scherzo és finálé című szerzeménye is elhangzik. Az élettől oly vigasztalan fináléval búcsúzó komponista egy másik műve viszont a Budapesti Fesztiválzenekar hétvégi koncertjein fog a középpontba kerülni: 2. szimfóniáját Gérard Korsten vezényli majd, egy jeles filmzene, valamint egy elfeledett Schumann-tanítvány operanyitányának nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, december 8., háromnegyed nyolc; december 9., fél négy).

S innentől jöhetnek gyors ütemben a viruló életre, vagyis koncert­életre valló további programok, melyek sorában elsőként a közönségkedvenc visszajáró, Piotr Anderszewski zongoraestjét említjük, egyebek közt a Diabelli-variációk ígéretével (Nemzeti Hangversenyterem, december 11., fél nyolc). Másnapra is jutnak variációk és másnapra is jut a lengyelségből, hiszen az Óbudai Danubia Zenekar esedékes rejtvényfeladó műsorán mindenféle változatok sorjáznak majd, legvégül Lutosławski Variációk egy Paganini-témára című alkotásának megszólaltatásával (Zeneakadémia, december 12., fél nyolc). Káli Gáboréknál a nevezetes La folia-téma is előkerül majd, ezúttal a tubásként is ismerős, kortárs Szentpáli Roland megfogalmazásában. A Fesztiválzenekar barokk együttesének föllépésén viszont ugyane motívum Geminiani révén fog eljutni elénk, méghozzá egy oly változatos programon, melyen Torelli „karácsonyi” concerto grossójával már a közelgő ünnepekre is kitekintenek Midori Seilerék (Zeneakadémia, december 14., háromnegyed nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.