Interjú

„Ami a zenében új”

Peter Paul Kainrath intendáns, Klangforum Wien

Zene

A Klangforum Wien újzenei együttes április 6-án, Eötvös Péter vezényletével teljes Ligeti-programot játszik a Müpában. A kortárs zenei szcénáról, az együttes feladatairól, a művek kiválasztásáról is szó esett.

Magyar Narancs: A Klangforum nemrég mutatta be Eötvös Péter Az aranysárkány című darabját.

Peter Paul Kainrath: Együtt dolgoztunk a grazi egyetem fiatal előadóművészeivel, azaz a művészek fele még egyetemi hallgató, a másik fele a Klangforum zenésze volt. Remekül ment, mert Eötvös zenei nyelvezete, noha ez egy igen komplex darab, kimondottan alkalmas a fiatalok megszólítására.

MN: A komponista mindig jelen van, amikor egy új darabot próbálnak?

PPK: Amikor a darab ősbemutatóját játsszuk, általában igen. Ez nemcsak nekünk, hanem a zeneszerzőnek is nagyon fontos, mert ez az ő számára is tanulás, hiszen ez a legelső pillanat, hogy térben és valós időbeli lefolyásban hallja a darabját. Mert bármilyen fejlett legyen is a képzelőereje, a hangzás valós élményét semmi nem tudja helyettesíteni.

MN: Gondolom, a szerzők ebben a helyzetben különbözőképpen viselkednek – van, aki mindent kontrollálni akar, és van, aki ráhagyja a zenészekre a megvalósítást.

PPK: Abszolút így van. Van olyan zeneszerző, aki megírja a művet, odaadja a kiadónak, legfeljebb az ősbemutatóra még eljön, egy-két dolgot talán kiigazít, de azt mondja, ezzel a maga részéről elvégezte a feladatát, ettől kezdve – a nagyon különböző – az előadók feladata az interpretálás. Ők nagyon bíznak a leendő előadókban és nagyon bíznak a saját darabjukban is, olyannyira, hogy az még akár egy félreértelmezést is elbír. Azután van az a zeneszerző, aki a földi élete utolsó másodpercéig is kontrollálni akarja a művét, és annak az abszolút igazságát akarja hallani. Megértem ezt a kérlelhetetlen, kompromisszummentes, mindig a maximumot célzó akaratot, de nem veszi figyelembe, hogy ennek van egy határa – a saját élete, amely egyszer majd véget ér, és jönnek más előadók, akik másképp fognak játszani; ez elkerülhetetlen. Mozartot sem ugyanúgy játsszuk ma, ahogyan ő játszott. Ez nem csak a zenében, de a színházban is így van. Erről szólnak a meg-megújuló óriási viták a Regietheater, a rendezői központú színjátszás körül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.