Atomot a bestiáknak! - Atoms For Peace: Amok

Zene

A poptörténet eddig nem nagyon bővelkedett zseniális szupergruppokban, és arra sem volt gyakran példa, hogy egy ilyen együttesnek közel négy évig tartson az első lemezével előrukkolnia.

Az Atoms For Peace 2009-ben alakult, azzal a céllal, hogy - némileg megkésve - organikus hangszereken adja elő Thom Yorke (képünkön) laptopon előállított, The Eraser című szólóalbumát. A Radioheadnek nemcsak a frontembere, hanem a producere, Nigel Godrich is beszállt a projektbe, aztán jött még az R.E.M. session dobosa, Joey Waronker, egy brazil multiinstrumentalista, Mauro Refosco, valamint a Red Hot Chili Peppers izgága basszusgitárosa, Flea. Az együttes az Atoms For Peace nevet kapta Eisenhower elnök emlékezetes beszéde nyomán, de akik ismerik az említett szólóalbumot, jól tudják, hogy már ott is szerepelt ilyen című szám. A zenészek később ismét összefutottak Kaliforniában, ahol Flea kérójában nekiálltak biliárdozni, berúgni és afrobeatet hallgatni, a végeredmény pedig egy maratoni jammelés lett, amit Yorke hazavitt, átírt elektronikára a laptopján, aztán szétküldte a cuccot a többieknek. Végül bevették magukat három napra egy stúdióba, és visszaalakították a számokat gitárokra, basszusra, billentyűkre és ütőhangszerekre.

 


A végeredmény valóban olyan, mintha a zene valahogy kiszabadult volna egy laptopból, bár tény, hogy a prímet így is a szintetikus ütemek viszik. Ezen nem nagyon kell meglepődni: Yorke utóbbi produkciói (a szólólemez, a legutóbbi Radiohead, a kollaborációk Flying Lotusszal) hallatán senki sem várt gitárközpontú zenét, és az Amokot hallgatva is nyilvánvaló, hogy sokkal jobban hat rá a kortárs elektronika, mint, mondjuk, a posztpunk zenekarok. Természetesen érezni, hogy a dalok valaha jammelésekből születtek, de ez akkor is Yorke albuma. Flea szolidan a háttérben marad, de a nyitó Before Your Very Eyesban azért nyomatja az afrobeates basszust, ami nem is meglepő, hiszen van neki egy másik szuperprojektje is, a Rocket Juice And The Moon Damon Albarnnal és Tony Allennel, azaz Mr. Afrobeattel. Az afrikai behatás a többi dalban viszont már kevésbé feltűnő, a baljóslatú Default - az éneket leszámítva - például simán beférne egy Trent Reznor-filmzenébe is. A szövegek szokás szerint elvontak, csúcspontok (talán a két említett dalt leszámítva) pedig nincsenek - van viszont kellemes összhatás, és jó hír, hogy továbbra is izgalmas dolog Thom Yorke agyában elmerülni. Az ember meg reménykedik, hogy az Atoms For Peace talán ott lesz a Sziget következő bejelentésében.

 

XL/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.