Atomot a bestiáknak! - Atoms For Peace: Amok

Zene

A poptörténet eddig nem nagyon bővelkedett zseniális szupergruppokban, és arra sem volt gyakran példa, hogy egy ilyen együttesnek közel négy évig tartson az első lemezével előrukkolnia.

Az Atoms For Peace 2009-ben alakult, azzal a céllal, hogy - némileg megkésve - organikus hangszereken adja elő Thom Yorke (képünkön) laptopon előállított, The Eraser című szólóalbumát. A Radioheadnek nemcsak a frontembere, hanem a producere, Nigel Godrich is beszállt a projektbe, aztán jött még az R.E.M. session dobosa, Joey Waronker, egy brazil multiinstrumentalista, Mauro Refosco, valamint a Red Hot Chili Peppers izgága basszusgitárosa, Flea. Az együttes az Atoms For Peace nevet kapta Eisenhower elnök emlékezetes beszéde nyomán, de akik ismerik az említett szólóalbumot, jól tudják, hogy már ott is szerepelt ilyen című szám. A zenészek később ismét összefutottak Kaliforniában, ahol Flea kérójában nekiálltak biliárdozni, berúgni és afrobeatet hallgatni, a végeredmény pedig egy maratoni jammelés lett, amit Yorke hazavitt, átírt elektronikára a laptopján, aztán szétküldte a cuccot a többieknek. Végül bevették magukat három napra egy stúdióba, és visszaalakították a számokat gitárokra, basszusra, billentyűkre és ütőhangszerekre.

 


A végeredmény valóban olyan, mintha a zene valahogy kiszabadult volna egy laptopból, bár tény, hogy a prímet így is a szintetikus ütemek viszik. Ezen nem nagyon kell meglepődni: Yorke utóbbi produkciói (a szólólemez, a legutóbbi Radiohead, a kollaborációk Flying Lotusszal) hallatán senki sem várt gitárközpontú zenét, és az Amokot hallgatva is nyilvánvaló, hogy sokkal jobban hat rá a kortárs elektronika, mint, mondjuk, a posztpunk zenekarok. Természetesen érezni, hogy a dalok valaha jammelésekből születtek, de ez akkor is Yorke albuma. Flea szolidan a háttérben marad, de a nyitó Before Your Very Eyesban azért nyomatja az afrobeates basszust, ami nem is meglepő, hiszen van neki egy másik szuperprojektje is, a Rocket Juice And The Moon Damon Albarnnal és Tony Allennel, azaz Mr. Afrobeattel. Az afrikai behatás a többi dalban viszont már kevésbé feltűnő, a baljóslatú Default - az éneket leszámítva - például simán beférne egy Trent Reznor-filmzenébe is. A szövegek szokás szerint elvontak, csúcspontok (talán a két említett dalt leszámítva) pedig nincsenek - van viszont kellemes összhatás, és jó hír, hogy továbbra is izgalmas dolog Thom Yorke agyában elmerülni. Az ember meg reménykedik, hogy az Atoms For Peace talán ott lesz a Sziget következő bejelentésében.

 

XL/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.