Atomot a bestiáknak! - Atoms For Peace: Amok

Zene

A poptörténet eddig nem nagyon bővelkedett zseniális szupergruppokban, és arra sem volt gyakran példa, hogy egy ilyen együttesnek közel négy évig tartson az első lemezével előrukkolnia.

Az Atoms For Peace 2009-ben alakult, azzal a céllal, hogy - némileg megkésve - organikus hangszereken adja elő Thom Yorke (képünkön) laptopon előállított, The Eraser című szólóalbumát. A Radioheadnek nemcsak a frontembere, hanem a producere, Nigel Godrich is beszállt a projektbe, aztán jött még az R.E.M. session dobosa, Joey Waronker, egy brazil multiinstrumentalista, Mauro Refosco, valamint a Red Hot Chili Peppers izgága basszusgitárosa, Flea. Az együttes az Atoms For Peace nevet kapta Eisenhower elnök emlékezetes beszéde nyomán, de akik ismerik az említett szólóalbumot, jól tudják, hogy már ott is szerepelt ilyen című szám. A zenészek később ismét összefutottak Kaliforniában, ahol Flea kérójában nekiálltak biliárdozni, berúgni és afrobeatet hallgatni, a végeredmény pedig egy maratoni jammelés lett, amit Yorke hazavitt, átírt elektronikára a laptopján, aztán szétküldte a cuccot a többieknek. Végül bevették magukat három napra egy stúdióba, és visszaalakították a számokat gitárokra, basszusra, billentyűkre és ütőhangszerekre.

 


A végeredmény valóban olyan, mintha a zene valahogy kiszabadult volna egy laptopból, bár tény, hogy a prímet így is a szintetikus ütemek viszik. Ezen nem nagyon kell meglepődni: Yorke utóbbi produkciói (a szólólemez, a legutóbbi Radiohead, a kollaborációk Flying Lotusszal) hallatán senki sem várt gitárközpontú zenét, és az Amokot hallgatva is nyilvánvaló, hogy sokkal jobban hat rá a kortárs elektronika, mint, mondjuk, a posztpunk zenekarok. Természetesen érezni, hogy a dalok valaha jammelésekből születtek, de ez akkor is Yorke albuma. Flea szolidan a háttérben marad, de a nyitó Before Your Very Eyesban azért nyomatja az afrobeates basszust, ami nem is meglepő, hiszen van neki egy másik szuperprojektje is, a Rocket Juice And The Moon Damon Albarnnal és Tony Allennel, azaz Mr. Afrobeattel. Az afrikai behatás a többi dalban viszont már kevésbé feltűnő, a baljóslatú Default - az éneket leszámítva - például simán beférne egy Trent Reznor-filmzenébe is. A szövegek szokás szerint elvontak, csúcspontok (talán a két említett dalt leszámítva) pedig nincsenek - van viszont kellemes összhatás, és jó hír, hogy továbbra is izgalmas dolog Thom Yorke agyában elmerülni. Az ember meg reménykedik, hogy az Atoms For Peace talán ott lesz a Sziget következő bejelentésében.

 

XL/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.