rés a présen

„Az alacsony valószínűségű dolgok ragadnak el”

Zsuffa Péter szerkesztő, műsorvezető, dj

  • rés a présen
  • 2017. november 26.

Zene

rés a présen: Általában zenei idegenvezetőként tüntetnek fel a programoknál, ha épp dj vagy. Mit takar ez a meghatározás?

Zsuffa Péter: Igazából semmit, csak jól hangzik. A Szimpla kertben több mint 13 éve játszom rendszeresen, ráadásul van olyan nap, amikor álnéven. Például most éppen DJ Rezsó Rezső vagyok szórványban, de voltam már DJ Olga Húga, DJ Gyalu Gyula, DJ Tófalvi Tifani. A név, a titulus nem számít.

rap: Csak egyik profilod a zenelejátszás, hogyan következett ez a többiből, és milyen viszonyban van velük?

ZSP: Folyamatában jött létre, és szoros kapcsolatban állnak. Gyerekként már mindenen doboltam, ide értve a játék gitár hátulját is, 13 évesen már volt dzsesszzenekarom: a Kis Szeptim, ha jól emlékszem. Aztán a Salgótarjáni Jazz Sextet jött – ez valójában trió volt, de a hangszereket is bevettük a bandába – Nagy Jánossal a zongoránál, Sebestyén Norbival a gitároknál. Az egész családom képző- vagy iparművész, és hivatalosan én is rajz- és vizuális kommunikáció tanár vagyok. Peter Zsuffa Lightpainter néven a Facebookon is fellelhető a képzőművészeti tevékenységem. A rádiózásba már felnőttként fogtam bele, és szerintem ugyanazt csinálom a rádióműsorokban, mint amit a dj-pultban, illetve a fényképezőgépem mögött.

rap: Hol lehet találkozni veled, és milyen zenékre számítsunk?

ZSP: Van, amikor a Szépművészeti Múzeum hív tematikus zenei feladatra valamely rendezvényére, van, amikor beesik egy-egy meghívás, de a Szimpla kert a legfontosabb. A zene alkalmazott művészeti ág. Mindig adott feladata van, amit tudni kell definiálni. Érdekes, hogy kezdetben zenélni jöttem a Szimplába, aztán próbáltam akkora szárnyakat növeszteni, ami be tudja fedni a teret, később rezgettem a Szimplát, azaz „kvantumosra” csináltam a hangulatot. Mára elmondhatom, a Szimpla egy testrészem.

rap: Tapasztalataid szerint hogyan változtak a helyek, amióta „kvantumosan” rezegteted a lemezeket?

ZSP: Nem igazán változnak. A zene nagyon problémás dolog volt ezeken a helyeken régen és most is. Sose tudhatom meg igazán, hogy a másik mit hall abból, amit én. Részben ezzel magyarázom, hogy a rockabilly az én fejemben már nehezen áll össze zenévé, önálló hangok sorozatának tűnik inkább. A közönség újabb és újabb generációi jönnek, haladnak az útjaikon, régi és új helyeken, aztán családot alapítanak, és éjjelente büfiztetnek bulizás helyett. De amíg itt vannak, remélem, hasonlót hallanak, mint én, amikor játszom.

rap: Az éterben hol mozogsz?

ZSP: Starsky és Hát Jazz Klub, Rádió7 Eger, Est FM, Radiocafé, Rádió Q. stb. – sokfelé voltam és vagyok. 2002 óta Zsuffa Péter Jazz Klub néven több rádióállomást is érintő heti 2 órás műsorfolyamot hoztam létre. Ez szól Berlinben a Multicult FM-en, Romániában, Erdélyben több frekvencián, és persze idehaza sokfelé. A pontos számukat nem is tudom, mert a rádióadók jönnek-mennek, volt, hogy 50 felett volt a számuk, most úgy 30–35 adón szólhatok idehaza.

rap: Mi szórakoztat a legjobban?

ZSP: Az alacsony valószínűségű dolgok ragadnak el. Például egy Egerben talált jókora vulkanikus bazaltot elvittem Győrbe kocsival, csak azért, hogy ezzel okozzak fejtörést a pár ezer év múlva itt kutakodó geológusoknak. Továbbá imádom a félreértéseket, ha valaki párát töröl kocsija ablakán, mindig visszaintegetek neki.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.