rés a présen

„Az alacsony valószínűségű dolgok ragadnak el”

Zsuffa Péter szerkesztő, műsorvezető, dj

  • rés a présen
  • 2017. november 26.

Zene

rés a présen: Általában zenei idegenvezetőként tüntetnek fel a programoknál, ha épp dj vagy. Mit takar ez a meghatározás?

Zsuffa Péter: Igazából semmit, csak jól hangzik. A Szimpla kertben több mint 13 éve játszom rendszeresen, ráadásul van olyan nap, amikor álnéven. Például most éppen DJ Rezsó Rezső vagyok szórványban, de voltam már DJ Olga Húga, DJ Gyalu Gyula, DJ Tófalvi Tifani. A név, a titulus nem számít.

rap: Csak egyik profilod a zenelejátszás, hogyan következett ez a többiből, és milyen viszonyban van velük?

ZSP: Folyamatában jött létre, és szoros kapcsolatban állnak. Gyerekként már mindenen doboltam, ide értve a játék gitár hátulját is, 13 évesen már volt dzsesszzenekarom: a Kis Szeptim, ha jól emlékszem. Aztán a Salgótarjáni Jazz Sextet jött – ez valójában trió volt, de a hangszereket is bevettük a bandába – Nagy Jánossal a zongoránál, Sebestyén Norbival a gitároknál. Az egész családom képző- vagy iparművész, és hivatalosan én is rajz- és vizuális kommunikáció tanár vagyok. Peter Zsuffa Lightpainter néven a Facebookon is fellelhető a képzőművészeti tevékenységem. A rádiózásba már felnőttként fogtam bele, és szerintem ugyanazt csinálom a rádióműsorokban, mint amit a dj-pultban, illetve a fényképezőgépem mögött.

rap: Hol lehet találkozni veled, és milyen zenékre számítsunk?

ZSP: Van, amikor a Szépművészeti Múzeum hív tematikus zenei feladatra valamely rendezvényére, van, amikor beesik egy-egy meghívás, de a Szimpla kert a legfontosabb. A zene alkalmazott művészeti ág. Mindig adott feladata van, amit tudni kell definiálni. Érdekes, hogy kezdetben zenélni jöttem a Szimplába, aztán próbáltam akkora szárnyakat növeszteni, ami be tudja fedni a teret, később rezgettem a Szimplát, azaz „kvantumosra” csináltam a hangulatot. Mára elmondhatom, a Szimpla egy testrészem.

rap: Tapasztalataid szerint hogyan változtak a helyek, amióta „kvantumosan” rezegteted a lemezeket?

ZSP: Nem igazán változnak. A zene nagyon problémás dolog volt ezeken a helyeken régen és most is. Sose tudhatom meg igazán, hogy a másik mit hall abból, amit én. Részben ezzel magyarázom, hogy a rockabilly az én fejemben már nehezen áll össze zenévé, önálló hangok sorozatának tűnik inkább. A közönség újabb és újabb generációi jönnek, haladnak az útjaikon, régi és új helyeken, aztán családot alapítanak, és éjjelente büfiztetnek bulizás helyett. De amíg itt vannak, remélem, hasonlót hallanak, mint én, amikor játszom.

rap: Az éterben hol mozogsz?

ZSP: Starsky és Hát Jazz Klub, Rádió7 Eger, Est FM, Radiocafé, Rádió Q. stb. – sokfelé voltam és vagyok. 2002 óta Zsuffa Péter Jazz Klub néven több rádióállomást is érintő heti 2 órás műsorfolyamot hoztam létre. Ez szól Berlinben a Multicult FM-en, Romániában, Erdélyben több frekvencián, és persze idehaza sokfelé. A pontos számukat nem is tudom, mert a rádióadók jönnek-mennek, volt, hogy 50 felett volt a számuk, most úgy 30–35 adón szólhatok idehaza.

rap: Mi szórakoztat a legjobban?

ZSP: Az alacsony valószínűségű dolgok ragadnak el. Például egy Egerben talált jókora vulkanikus bazaltot elvittem Győrbe kocsival, csak azért, hogy ezzel okozzak fejtörést a pár ezer év múlva itt kutakodó geológusoknak. Továbbá imádom a félreértéseket, ha valaki párát töröl kocsija ablakán, mindig visszaintegetek neki.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.