rés a présen

„Az alacsony valószínűségű dolgok ragadnak el”

Zsuffa Péter szerkesztő, műsorvezető, dj

  • rés a présen
  • 2017. november 26.

Zene

rés a présen: Általában zenei idegenvezetőként tüntetnek fel a programoknál, ha épp dj vagy. Mit takar ez a meghatározás?

Zsuffa Péter: Igazából semmit, csak jól hangzik. A Szimpla kertben több mint 13 éve játszom rendszeresen, ráadásul van olyan nap, amikor álnéven. Például most éppen DJ Rezsó Rezső vagyok szórványban, de voltam már DJ Olga Húga, DJ Gyalu Gyula, DJ Tófalvi Tifani. A név, a titulus nem számít.

rap: Csak egyik profilod a zenelejátszás, hogyan következett ez a többiből, és milyen viszonyban van velük?

ZSP: Folyamatában jött létre, és szoros kapcsolatban állnak. Gyerekként már mindenen doboltam, ide értve a játék gitár hátulját is, 13 évesen már volt dzsesszzenekarom: a Kis Szeptim, ha jól emlékszem. Aztán a Salgótarjáni Jazz Sextet jött – ez valójában trió volt, de a hangszereket is bevettük a bandába – Nagy Jánossal a zongoránál, Sebestyén Norbival a gitároknál. Az egész családom képző- vagy iparművész, és hivatalosan én is rajz- és vizuális kommunikáció tanár vagyok. Peter Zsuffa Lightpainter néven a Facebookon is fellelhető a képzőművészeti tevékenységem. A rádiózásba már felnőttként fogtam bele, és szerintem ugyanazt csinálom a rádióműsorokban, mint amit a dj-pultban, illetve a fényképezőgépem mögött.

rap: Hol lehet találkozni veled, és milyen zenékre számítsunk?

ZSP: Van, amikor a Szépművészeti Múzeum hív tematikus zenei feladatra valamely rendezvényére, van, amikor beesik egy-egy meghívás, de a Szimpla kert a legfontosabb. A zene alkalmazott művészeti ág. Mindig adott feladata van, amit tudni kell definiálni. Érdekes, hogy kezdetben zenélni jöttem a Szimplába, aztán próbáltam akkora szárnyakat növeszteni, ami be tudja fedni a teret, később rezgettem a Szimplát, azaz „kvantumosra” csináltam a hangulatot. Mára elmondhatom, a Szimpla egy testrészem.

rap: Tapasztalataid szerint hogyan változtak a helyek, amióta „kvantumosan” rezegteted a lemezeket?

ZSP: Nem igazán változnak. A zene nagyon problémás dolog volt ezeken a helyeken régen és most is. Sose tudhatom meg igazán, hogy a másik mit hall abból, amit én. Részben ezzel magyarázom, hogy a rockabilly az én fejemben már nehezen áll össze zenévé, önálló hangok sorozatának tűnik inkább. A közönség újabb és újabb generációi jönnek, haladnak az útjaikon, régi és új helyeken, aztán családot alapítanak, és éjjelente büfiztetnek bulizás helyett. De amíg itt vannak, remélem, hasonlót hallanak, mint én, amikor játszom.

rap: Az éterben hol mozogsz?

ZSP: Starsky és Hát Jazz Klub, Rádió7 Eger, Est FM, Radiocafé, Rádió Q. stb. – sokfelé voltam és vagyok. 2002 óta Zsuffa Péter Jazz Klub néven több rádióállomást is érintő heti 2 órás műsorfolyamot hoztam létre. Ez szól Berlinben a Multicult FM-en, Romániában, Erdélyben több frekvencián, és persze idehaza sokfelé. A pontos számukat nem is tudom, mert a rádióadók jönnek-mennek, volt, hogy 50 felett volt a számuk, most úgy 30–35 adón szólhatok idehaza.

rap: Mi szórakoztat a legjobban?

ZSP: Az alacsony valószínűségű dolgok ragadnak el. Például egy Egerben talált jókora vulkanikus bazaltot elvittem Győrbe kocsival, csak azért, hogy ezzel okozzak fejtörést a pár ezer év múlva itt kutakodó geológusoknak. Továbbá imádom a félreértéseket, ha valaki párát töröl kocsija ablakán, mindig visszaintegetek neki.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.