mi a kotta?

Az enyészet örvénye

  • mi a kotta
  • 2021. december 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/48. hétre

„A bécsi Ring-színház megrendítő katasztrófája által oly emlékezetessé vált Hoffmann meséi, Offenbach fantasztikus operája, ma este szerencsésen vonult be a Népszínházba. Az ahhoz fűződő szomorú emlékek ma már kissé elmosódtak. A világ hamar felejt. A közönség hangulatán alig lehetett észlelni, hogy oly műtől várta mulattatását, mely nehány hónap előtt oly sokakat vonzott az enyészet örvényébe. Közönségünk mohó kíváncsisággal sietett e végzetes mű megismerésére. A zsúfolt ház jól hangolt kedvvel fogadta, habár kevésbé mulatott rajta, mint Offenbach régibb művein; mert e posztumusz szerzeménye sokkal komolyabb, mint a finomabb ízlés által sokat ócsárolt, de mégis élvezettel fogadott szellemes operette-jei. Hoffmann meséi egészen más szabású munka, de anyagának legnagyobb része mégis a régi. Maga Offenbach is operának nevezi, mi a francia operette-szerzőknél nem ritkaság ugyan, sőt majdnem átalános szokás, operette-jeiket többnyire komikai operáknak nevezik; de e műnél a magasabb elnevezés helyesen van alkalmazva s kellően motiválva a fantasztikus jelző által.”

Így tudósított a Hoffmann meséi 1882. április 14-i pesti bemutatójáról másnap reggel a Pesti Napló, folytatólagosan visszautalva arra a bő négy hónappal korábbi tragédiára, amely Offenbach utolsó művének második bécsi előadásán következett be. Akkor egy légszeszrobbanás nemcsak porig égette a Ring­theatert, de legalább 400 ember bent is égett az épületben. A világ pedig hamar felejt, sőt mi immár azt is tudjuk, hogy a felejtéshez még csak idő sem kell, elég az elcsigázottság és a kultúrszomj. Mi más miatt vágtatnánk szombaton, járvány közepette, az Erkel Színházba, hogy végre megtekinthessük a Hoffmann meséi új produkcióját: László Boldizsár címszereplésével, Kolonits Klárával a négyes női főszerepben, s nem mellesleg Székely Kriszta rendezésében (december 4., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.