mi a kotta?

Az enyészet örvénye

  • mi a kotta
  • 2021. december 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/48. hétre

„A bécsi Ring-színház megrendítő katasztrófája által oly emlékezetessé vált Hoffmann meséi, Offenbach fantasztikus operája, ma este szerencsésen vonult be a Népszínházba. Az ahhoz fűződő szomorú emlékek ma már kissé elmosódtak. A világ hamar felejt. A közönség hangulatán alig lehetett észlelni, hogy oly műtől várta mulattatását, mely nehány hónap előtt oly sokakat vonzott az enyészet örvényébe. Közönségünk mohó kíváncsisággal sietett e végzetes mű megismerésére. A zsúfolt ház jól hangolt kedvvel fogadta, habár kevésbé mulatott rajta, mint Offenbach régibb művein; mert e posztumusz szerzeménye sokkal komolyabb, mint a finomabb ízlés által sokat ócsárolt, de mégis élvezettel fogadott szellemes operette-jei. Hoffmann meséi egészen más szabású munka, de anyagának legnagyobb része mégis a régi. Maga Offenbach is operának nevezi, mi a francia operette-szerzőknél nem ritkaság ugyan, sőt majdnem átalános szokás, operette-jeiket többnyire komikai operáknak nevezik; de e műnél a magasabb elnevezés helyesen van alkalmazva s kellően motiválva a fantasztikus jelző által.”

Így tudósított a Hoffmann meséi 1882. április 14-i pesti bemutatójáról másnap reggel a Pesti Napló, folytatólagosan visszautalva arra a bő négy hónappal korábbi tragédiára, amely Offenbach utolsó művének második bécsi előadásán következett be. Akkor egy légszeszrobbanás nemcsak porig égette a Ring­theatert, de legalább 400 ember bent is égett az épületben. A világ pedig hamar felejt, sőt mi immár azt is tudjuk, hogy a felejtéshez még csak idő sem kell, elég az elcsigázottság és a kultúrszomj. Mi más miatt vágtatnánk szombaton, járvány közepette, az Erkel Színházba, hogy végre megtekinthessük a Hoffmann meséi új produkcióját: László Boldizsár címszereplésével, Kolonits Klárával a négyes női főszerepben, s nem mellesleg Székely Kriszta rendezésében (december 4., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.