mi a kotta?

Az enyészet örvénye

  • mi a kotta
  • 2021. december 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/48. hétre

„A bécsi Ring-színház megrendítő katasztrófája által oly emlékezetessé vált Hoffmann meséi, Offenbach fantasztikus operája, ma este szerencsésen vonult be a Népszínházba. Az ahhoz fűződő szomorú emlékek ma már kissé elmosódtak. A világ hamar felejt. A közönség hangulatán alig lehetett észlelni, hogy oly műtől várta mulattatását, mely nehány hónap előtt oly sokakat vonzott az enyészet örvényébe. Közönségünk mohó kíváncsisággal sietett e végzetes mű megismerésére. A zsúfolt ház jól hangolt kedvvel fogadta, habár kevésbé mulatott rajta, mint Offenbach régibb művein; mert e posztumusz szerzeménye sokkal komolyabb, mint a finomabb ízlés által sokat ócsárolt, de mégis élvezettel fogadott szellemes operette-jei. Hoffmann meséi egészen más szabású munka, de anyagának legnagyobb része mégis a régi. Maga Offenbach is operának nevezi, mi a francia operette-szerzőknél nem ritkaság ugyan, sőt majdnem átalános szokás, operette-jeiket többnyire komikai operáknak nevezik; de e műnél a magasabb elnevezés helyesen van alkalmazva s kellően motiválva a fantasztikus jelző által.”

Így tudósított a Hoffmann meséi 1882. április 14-i pesti bemutatójáról másnap reggel a Pesti Napló, folytatólagosan visszautalva arra a bő négy hónappal korábbi tragédiára, amely Offenbach utolsó művének második bécsi előadásán következett be. Akkor egy légszeszrobbanás nemcsak porig égette a Ring­theatert, de legalább 400 ember bent is égett az épületben. A világ pedig hamar felejt, sőt mi immár azt is tudjuk, hogy a felejtéshez még csak idő sem kell, elég az elcsigázottság és a kultúrszomj. Mi más miatt vágtatnánk szombaton, járvány közepette, az Erkel Színházba, hogy végre megtekinthessük a Hoffmann meséi új produkcióját: László Boldizsár címszereplésével, Kolonits Klárával a négyes női főszerepben, s nem mellesleg Székely Kriszta rendezésében (december 4., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.