Zene

A haszid reggae rapperből szimpla reggae rapper lett: az új fizimiskáját és lemezét hamarosan Budapesten is bemutató zenész e-mailben válaszolt kérdéseinkre.

„Ez a szűkös, száraz, erőltetett hang bennem nem annyira az éneklés, mint inkább a szálkás deszka képzetét idézi fel” – jellemezte Leo Nuccit egy majd harmincéves hangfelvétel kapcsán Fodor Géza, s ha őszinték akarunk lenni, ezt a véleményt nem ítélhetjük teljességgel egyedinek.

A John Convertino dobos-ütőhangszeres és Joey Burns multiinstrumentalista köré épülő, lemezeken és turnékon is változó (előbbieken népes asszisztenciával dolgozó, utóbbiakon természetesen ugyancsak kibővült felállásban zenélő) Calexico története a virtuális és valóságos határátlépések sorozata.

Ha egy hetven feletti fehér férfi vérfagyasztó tigrisüvöltéssel adja tudtunkra, hogy igazán semmi, de semmi szüksége orvosra, miközben hasonló korú kollégái mindezt szélvészgyors garázspunkkal és gyomorban bugyborékoló szaxofonnal hangsúlyozzák, akkor jó eséllyel érdemes hinni neki.

A nálunk még mindig csak kivételesen látható barokk operare­pertoár egy különleges darabjának, Hasse Siroe, Perzsia királya című operájának rendezőjeként üdvözölhetjük és címszereplőjeként hallhatjuk a Vígszínházban a magyar gyökerekkel is rendelkező énekest, aki a kasztrálásról és a stresszről is beszélt nekünk.