Lemez

Jlin: Dark Energy

  • Velkei Zoltán
  • 2015. május 17.

Zene

Jlin egy húszas éveiben járó nő, aki az Indiana állambeli Garyben él, és footworkszámokat ír. Noha a zenével Chicagóban ismerkedett meg, az irányzat főhadiszállásának védjegyszerű elemei csak kevéssé találhatók meg a műveiben. Ettől válik a Dark Energy a footwork egyik legérdekesebb gyűjteményévé 2015-ben.

Persze filmekből kivett vokálminták és túráztatott cinek itt is vannak, s a szigorú, három-négy perces keretek közül sem bújik ki a lemez, de az is hamar egyértelművé válik, hogy nem egy szokásos chicagói partilemezről van szó. Épp ellenkezőleg: sötét hálószobákba, magányos gondolatokhoz, búskomor hangulathoz passzoló zenék vannak a Dark Energyn – elképesztően vastag, maszkulin dobbasszusokkal. A Guantanamo ijesztő sikolyai és mantraszerűen ismétlődő szövege jócskán túlmutat a footwork korábbi mondanivalóján, az Infrared (Bagua) pedig hűvös, ijesztő atmoszférát teremt. Helyenként az album muzikális is tud lenni: az Un­known Tongues és a Mansa Musa például afrikai dobokat és hangmintákat tartalmaz, amelyek a hevességükkel hatásosan verik vissza az agresszív cineket, és ezzel mintha saját kötelékeiből szabadítanák fel a footworköt. E valószerűtlen és váratlan húzásokban rejlik a Dark Energy titka. A vége felé még Holly Herndon is feltűnik, és ez jól szemlélteti az egész kort, amelyben tehetséges nők írnak remek elektronikus zenéket, ráadásul még ki is tudnak törni a legszűkebb keretek közül.

 

Planet Mu, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.