Lemez

Jlin: Dark Energy

  • Velkei Zoltán
  • 2015. május 17.

Zene

Jlin egy húszas éveiben járó nő, aki az Indiana állambeli Garyben él, és footworkszámokat ír. Noha a zenével Chicagóban ismerkedett meg, az irányzat főhadiszállásának védjegyszerű elemei csak kevéssé találhatók meg a műveiben. Ettől válik a Dark Energy a footwork egyik legérdekesebb gyűjteményévé 2015-ben.

Persze filmekből kivett vokálminták és túráztatott cinek itt is vannak, s a szigorú, három-négy perces keretek közül sem bújik ki a lemez, de az is hamar egyértelművé válik, hogy nem egy szokásos chicagói partilemezről van szó. Épp ellenkezőleg: sötét hálószobákba, magányos gondolatokhoz, búskomor hangulathoz passzoló zenék vannak a Dark Energyn – elképesztően vastag, maszkulin dobbasszusokkal. A Guantanamo ijesztő sikolyai és mantraszerűen ismétlődő szövege jócskán túlmutat a footwork korábbi mondanivalóján, az Infrared (Bagua) pedig hűvös, ijesztő atmoszférát teremt. Helyenként az album muzikális is tud lenni: az Un­known Tongues és a Mansa Musa például afrikai dobokat és hangmintákat tartalmaz, amelyek a hevességükkel hatásosan verik vissza az agresszív cineket, és ezzel mintha saját kötelékeiből szabadítanák fel a footworköt. E valószerűtlen és váratlan húzásokban rejlik a Dark Energy titka. A vége felé még Holly Herndon is feltűnik, és ez jól szemlélteti az egész kort, amelyben tehetséges nők írnak remek elektronikus zenéket, ráadásul még ki is tudnak törni a legszűkebb keretek közül.

 

Planet Mu, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.