Könyv

Zeke Gyula: Volt egy feketém. A budapesti presszók története

  • Götz Eszter
  • 2015. május 17.

Zene

Budapest 20. századi történetét mostantól már nem lehet megírni Zeke Gyula presszómonográfiájának ismerete nélkül. Kávé ide vagy oda, a könyv jelentősége óriási, akárcsak a mögötte sejthető kutatómunka, és amögött persze az évtizedes, elszánt és módszeres presszóban üldögélés, az interjúk, beszélgetések, barátságok.

Zeke olyan alapossággal, körültekintéssel és beleérzéssel foglalja össze a budapesti eszpresszók tündöklését és bukását, hogy szinte az olvasót is odaülteti a műanyag huzatú kis székekre, az olvadó tócsákban ázó nagykabátaljak közé. Végigjárja a harmincas évek felgyorsuló tempójú nagyvárosának minden szegletét, mesél dr. Katona Imréné feminista gesztusnak is beillő, 1937-es presszóalapításáról és a pultot uraló Pavoni-kávégép vonzerejéről, a pesti neonreklámok betűiről és az 1944-ben megörökített „tárgyilagos, polgári, közönséges almáslepény-szeletről”, a nyilas korszak és a ­koalíciós idők munkásrazziáinak dramaturgiai párhuzamáról vagy Aliról, a Bristol fekete mixeréről.
S mindezt elképesztő nyelvi gondosság és gazdagság kíséri, hogy „a légüres térben lebegő szövegek mákonyára szoktatott olvasó” ne feledje: Budapest valaha a presszók nagyvárosa volt.

A feldolgozott forrásanyag eddig érintetlenül hagyott kincstár, hiszen Zeke nem az ismert irodalmi passzusokkal rukkol elő, hanem több köbméternyi, parlagon hagyott irathalmazból bányássza elő mindazt, ami a kávés nyilvánosság tereit, vendégeit, működtetőit és politikai hátterét bemutatja. Közöttük van a Pátria kávéház elvtársi következetességű brigádnaplója, naplók és publikálatlan visszaemlékezések, névtelen cikkek és panaszlevelek, de Esterházy Péter finom zsánerképe is az ügynöki jelentést író édesapja és a szomszéd asztalnál az örökkévalóságnak író Mándy Iván közös kávéházi pillanatáról.

Balassi Kiadó, 2014, 328 oldal, 3400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.