mi a kotta?

Bágyadt légyott

  • mi a kotta
  • 2022. november 9.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/45. hétre

„Bizonyára megérted, miért kell visszamennem Bécsbe; nem Panna Blahetka miatt, akiről talán már írtam néked levélben. Fiatal, kellemes megjelenésű és zongoraművész; de nekem, sajnálatos módon megvan a saját ideálom, amelynek az elmúlt fél évben, igaz, csak titokban adóztam; akiről álmodom, akinek zongoraversenyem adagiója szól, és aki ma reggel is rövid keringőre inspirált, amit most elküldök neked. Figyelj most egy kicsit: senki sem tudja ezt, csak te. Mennyire szeretném eljátszani neked ezt a keringőt, drága Tytus! A triószakaszban a basszusmelódiának kell dominálnia egészen addig, míg az ötödik ütemben a hegedű egy magas Eszt játszik; de miért is magyarázom neked ezt? Hiszen úgy­is érezni fogod…” Így írt 1829-ben Frédéric Chopin egykori iskolatársának, Tytus Woyciechowskinak. Leveleiben, amelyeket becéző megszólítással kezdett, a zeneszerző csókokat, öleléseket és pajkos álmokat említ. Nem véletlenül jutottak arra a zenetörténészek, hogy a lengyel ikon saját neméhez vonzódott. Hogy a férfinadrágban járó, szivarozó hírhedt leszbikussal, George Sanddal kötött dacszövetségéről, amit a világ szerelemnek hitt, ne is beszéljünk.

A levélben említett f-moll zongoraverseny is elhangzik Nyikolaj Luganszkij és a Concerto Budapest koncertjén. A virtuóz orosz zongoraművész fellépését nem szabad kihagyni, a nevezett lassú tételt pedig nem lesz merészség az életrajz felől hallgatni: az első akkordok titkos rejtekhelyre vezetnek, s ott csendülnek fel a légyott dallamai. A szünet után Keller András Dvořák VIII. szimfóniáját dirigálja (Zeneakadémia, november 11., fél nyolc).

Dohnányi Ernő és Andrew Lloyd Webber kevésbé ismert arcai mutatkoznak meg a Rádiózenekar koncertjén, amelyet Káli Gábor vezényel: előbbitől az Amerikai rapszódia szól, vérbeli jenki zene Liszt Ferenc-i recept alapján, utóbbitól pedig nem musical, hanem az apja emlékére komponált Requiem (Müpa, november 11., fél nyolc).

Vilde Frang szeret úgy fogalmazni, hogy szinte hazajár Magyarországra, s ez, ha csak egy hajszálnyival, de több mint udvarias gesztus. A norvég hegedűművész Bartók érett kori versenyművét hozza magával, hogy a Budapesti Fesztiválzenekarral együtt muzsikáljon a Müpában (november 12., fél négy, 13. és 14., háromnegyed nyolc). Vasárnap este a Müpa Fesztivál Színházában a fiatal ukrán hegedűművész, Diana Tiscsenko és Fejérvári Zoltán zongoraművész duóját halljuk, akik többek között Schnittkét és Beethovent játszanak (november 13., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.