mi a kotta?

Bágyadt légyott

  • mi a kotta
  • 2022. november 9.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/45. hétre

„Bizonyára megérted, miért kell visszamennem Bécsbe; nem Panna Blahetka miatt, akiről talán már írtam néked levélben. Fiatal, kellemes megjelenésű és zongoraművész; de nekem, sajnálatos módon megvan a saját ideálom, amelynek az elmúlt fél évben, igaz, csak titokban adóztam; akiről álmodom, akinek zongoraversenyem adagiója szól, és aki ma reggel is rövid keringőre inspirált, amit most elküldök neked. Figyelj most egy kicsit: senki sem tudja ezt, csak te. Mennyire szeretném eljátszani neked ezt a keringőt, drága Tytus! A triószakaszban a basszusmelódiának kell dominálnia egészen addig, míg az ötödik ütemben a hegedű egy magas Eszt játszik; de miért is magyarázom neked ezt? Hiszen úgy­is érezni fogod…” Így írt 1829-ben Frédéric Chopin egykori iskolatársának, Tytus Woyciechowskinak. Leveleiben, amelyeket becéző megszólítással kezdett, a zeneszerző csókokat, öleléseket és pajkos álmokat említ. Nem véletlenül jutottak arra a zenetörténészek, hogy a lengyel ikon saját neméhez vonzódott. Hogy a férfinadrágban járó, szivarozó hírhedt leszbikussal, George Sanddal kötött dacszövetségéről, amit a világ szerelemnek hitt, ne is beszéljünk.

A levélben említett f-moll zongoraverseny is elhangzik Nyikolaj Luganszkij és a Concerto Budapest koncertjén. A virtuóz orosz zongoraművész fellépését nem szabad kihagyni, a nevezett lassú tételt pedig nem lesz merészség az életrajz felől hallgatni: az első akkordok titkos rejtekhelyre vezetnek, s ott csendülnek fel a légyott dallamai. A szünet után Keller András Dvořák VIII. szimfóniáját dirigálja (Zeneakadémia, november 11., fél nyolc).

Dohnányi Ernő és Andrew Lloyd Webber kevésbé ismert arcai mutatkoznak meg a Rádiózenekar koncertjén, amelyet Káli Gábor vezényel: előbbitől az Amerikai rapszódia szól, vérbeli jenki zene Liszt Ferenc-i recept alapján, utóbbitól pedig nem musical, hanem az apja emlékére komponált Requiem (Müpa, november 11., fél nyolc).

Vilde Frang szeret úgy fogalmazni, hogy szinte hazajár Magyarországra, s ez, ha csak egy hajszálnyival, de több mint udvarias gesztus. A norvég hegedűművész Bartók érett kori versenyművét hozza magával, hogy a Budapesti Fesztiválzenekarral együtt muzsikáljon a Müpában (november 12., fél négy, 13. és 14., háromnegyed nyolc). Vasárnap este a Müpa Fesztivál Színházában a fiatal ukrán hegedűművész, Diana Tiscsenko és Fejérvári Zoltán zongoraművész duóját halljuk, akik többek között Schnittkét és Beethovent játszanak (november 13., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.