mi a kotta?

Bécsi sorsok

  • mi a kotta
  • 2015. december 19.

Zene

„Pontot tettem a Lulu kompozíciójának végére; ez azonban nem tett oly maradéktalanul boldoggá, mint ahogy elképzelhető lenne. Éppen az utolsó előtti részekben bizonyos dolgokat csak futólagosan vázoltam fel, a kidolgozást későbbre hagytam. Az egész kompozíció most amúgy is még egyszer »generáljavításra szorul« (ahogy az autósok mondják). Az egész éven áthúzódó munka és az előre teljes egészében át nem tekinthetett zenei anyag arra késztet, hogy az egészen újra átmenjek, s ebből pár kis retus is adódik majd. Mindez még két-három hetet vesz majd igénybe, úgyhogy a hangszerelést nyilván majd csak júniusban kezdhetem el – az erre szánt idő (őszig!) egyre fogy – és ezzel idegességem egyre nő.” Így szorongott 1934 májusában Alban Berg, s mint fájdalmasan hamar kiderült, korántsem indokolatlanul: Luluját már nem tudta teljesen befejezni, még ugyanaz év decemberében meghalt. Mint feljegyezték, Berg még utolsó napján, már félrebeszélve is a Lulut emlegette, amely azonban így is máig nyugtalanító remekművé vált, amint erről szombaton a Met esedékes vetítésén is meggyőződhetünk majd (Fesztivál Színház, ill. Uránia, november 21., fél hét). A New York-i előadás karmestere James Levine, rendezője pedig a csodás képzőművész és animációs zseni, William Kentridge lesz.

Alban Berg (portréját Kentridge színpadképén mutatjuk) sorsa Bécshez kötődött, s bécsi sorsokat ígér fantáziacímével a Pannon Filharmonikusok pénteki pesti koncertje is: a Bécsből Hollywoodba áttelepülő Korngold Hegedűversenyével, s természetesen a Sorsszimfóniával (Nemzeti Hangversenyterem, november 20., fél nyolc). S ha jobban szemügyre vesszük a hét programját, hát még egy sor koncert kínál majd elénk példázatos bécsi sorsokat. Mi több, a Wiener Kammerensemble keddi hangversenyén ráadásul bécsi előadók fogják eljátszani Mozart, Bee­thoven és Schubert egy-egy kamaradarabját (Nemzeti Hangversenyterem, november 24., fél nyolc).

Ugyanezen az estén egy játszóhellyel odébb, az Óbudai Danubia Zenekar „Könny”-es koncertjén jobbára újra csak bécsi sorsok kerülnek elénk: Schubert, majd a Gyermekgyászdalok Mahlere nyomában csupán Bach Ich hatte viel Bekümmernis című kantátája fogja elszakítani a program tematikáját a hajdani császárvárostól (Zeneakadémia, november 24., fél nyolc). A karmester Kovács János lesz, s az énekes közreműködők sorában ott leljük a nagyszerű Komlósi Ildikót és Megyesi Zoltánt is.

A Zeneakadémia lesz a színhelye Várjon Dénes és Simon Izabella kamarazenei fesztiváljának is, amely csütörtöktől vasárnapig az Elsők és utolsók cím alatt kínál koncerteket, de más egyebeket, így például Spiró Györggyel való beszélgetést is. S ha már elsőkről és utolsókról esik szó, hát a Concerto Budapest szerdai koncertjének vendégszólistája Valentina Lisitsa zongoraművésznő lesz (Nemzeti Hangversenyterem, november 25., fél nyolc). Az első komolyzenész, aki a YouTube által vált világ­sztárrá, s ugyancsak az első, aki a neten szerzett népszerűségét a koncertpódiumokon is gyarapítani tudta. Pesten Rachmaninovot játszik majd (akárcsak a legelső feltöltött videóján), s Keller András Stravinsky és Sosztakovics egy-egy művével kínál számunkra teljes orosz programot erre az estére.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.