mi a kotta?

Bécsi sorsok

  • mi a kotta
  • 2015.12.19 10:11

Zene

„Pontot tettem a Lulu kompozíciójának végére; ez azonban nem tett oly maradéktalanul boldoggá, mint ahogy elképzelhető lenne. Éppen az utolsó előtti részekben bizonyos dolgokat csak futólagosan vázoltam fel, a kidolgozást későbbre hagytam. Az egész kompozíció most amúgy is még egyszer »generáljavításra szorul« (ahogy az autósok mondják). Az egész éven áthúzódó munka és az előre teljes egészében át nem tekinthetett zenei anyag arra késztet, hogy az egészen újra átmenjek, s ebből pár kis retus is adódik majd. Mindez még két-három hetet vesz majd igénybe, úgyhogy a hangszerelést nyilván majd csak júniusban kezdhetem el – az erre szánt idő (őszig!) egyre fogy – és ezzel idegességem egyre nő.” Így szorongott 1934 májusában Alban Berg, s mint fájdalmasan hamar kiderült, korántsem indokolatlanul: Luluját már nem tudta teljesen befejezni, még ugyanaz év decemberében meghalt. Mint feljegyezték, Berg még utolsó napján, már félrebeszélve is a Lulut emlegette, amely azonban így is máig nyugtalanító remekművé vált, amint erről szombaton a Met esedékes vetítésén is meggyőződhetünk majd (Fesztivál Színház, ill. Uránia, november 21., fél hét). A New York-i előadás karmestere James Levine, rendezője pedig a csodás képzőművész és animációs zseni, William Kentridge lesz.

Alban Berg (portréját Kentridge színpadképén mutatjuk) sorsa Bécshez kötődött, s bécsi sorsokat ígér fantáziacímével a Pannon Filharmonikusok pénteki pesti koncertje is: a Bécsből Hollywoodba áttelepülő Korngold Hegedűversenyével, s természetesen a Sorsszimfóniával (Nemzeti Hangversenyterem, november 20., fél nyolc). S ha jobban szemügyre vesszük a hét programját, hát még egy sor koncert kínál majd elénk példázatos bécsi sorsokat. Mi több, a Wiener Kammerensemble keddi hangversenyén ráadásul bécsi előadók fogják eljátszani Mozart, Bee­thoven és Schubert egy-egy kamaradarabját (Nemzeti Hangversenyterem, november 24., fél nyolc).

Ugyanezen az estén egy játszóhellyel odébb, az Óbudai Danubia Zenekar „Könny”-es koncertjén jobbára újra csak bécsi sorsok kerülnek elénk: Schubert, majd a Gyermekgyászdalok Mahlere nyomában csupán Bach Ich hatte viel Bekümmernis című kantátája fogja elszakítani a program tematikáját a hajdani császárvárostól (Zeneakadémia, november 24., fél nyolc). A karmester Kovács János lesz, s az énekes közreműködők sorában ott leljük a nagyszerű Komlósi Ildikót és Megyesi Zoltánt is.

A Zeneakadémia lesz a színhelye Várjon Dénes és Simon Izabella kamarazenei fesztiváljának is, amely csütörtöktől vasárnapig az Elsők és utolsók cím alatt kínál koncerteket, de más egyebeket, így például Spiró Györggyel való beszélgetést is. S ha már elsőkről és utolsókról esik szó, hát a Concerto Budapest szerdai koncertjének vendégszólistája Valentina Lisitsa zongoraművésznő lesz (Nemzeti Hangversenyterem, november 25., fél nyolc). Az első komolyzenész, aki a YouTube által vált világ­sztárrá, s ugyancsak az első, aki a neten szerzett népszerűségét a koncertpódiumokon is gyarapítani tudta. Pesten Rachmaninovot játszik majd (akárcsak a legelső feltöltött videóján), s Keller András Stravinsky és Sosztakovics egy-egy művével kínál számunkra teljes orosz programot erre az estére.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.