BEETHOVEN: FIDELIO (dvd)

  • - káté -
  • 2008. július 10.

Zene

Régi idők filmre vett opera-előadásai általában csalódást keltenek. A színház is ki van téve az elavulásnak, de az élő felvétel legalább konzerválja és dokumentálja az aznapi spontán hangulatot, míg a stúdióba vitt opera többnyire steril és kulisszaszerű, megterhelve az utószinkronnal, amely az éneklés fizikai megnyilvánulásának eltüntetésével az éneklés illúzióját is eltünteti.

Régi idõk filmre vett opera-elõadásai általában csalódást keltenek. A színház is ki van téve az elavulásnak, de az élõ felvétel legalább konzerválja és dokumentálja az aznapi spontán hangulatot, míg a stúdióba vitt opera többnyire steril és kulisszaszerû, megterhelve az utószinkronnal, amely az éneklés fizikai megnyilvánulásának eltüntetésével az éneklés illúzióját is eltünteti. A Deutsche Oper 1962-es Fidelio-elõadásának 1970-ben készült filmváltozata a kellemes kivételek közé tartozik. Az akkori operafilmekhez képest kevésbé statikus, többet mozog a kamera, sok a premier plán és az egy beállításon belüli élességátigazítás, ami értelmezi a helyzeteket. Nincs "szünet", a felvonáskezdõ Florestan-ária alatt a foglyok hosszú vonulását látjuk a felszínrõl a pincemélybe. Az eredeti színházi rendezés - Gustav Rudolf Sellner munkája - hagyományos ugyan (még nem volt divat a náci Németországba helyezni a cselekményt), de a prefasizmus szelleme már benne van a Pizarro-jelenetekben, a himnikus befejezés pedig oratórium helyett igyekszik életszerû maradni.

A zenei stúdiófelvétel megõrzi Gwyneth Jones parádés Leonóráját, amely a szólam (és a karakter) teljes skáláját kibontja. Az énekesnõ jelenléte és prózája is hiteles. Elfogadható megoldás (minden szereplõnél), hogy az intim szövegrészek belsõ monológként hangzanak el. Florestanként James King hõstenorja megküzd a kényes magasságokkal, a szenvedõ embert póztalanul ábrázolja, megszabadulását mintha maga sem hinné. Josef Greindl mint Rocco igazi, joviális nyárspolgár. Gustav Neidlinger Pizarrója - ami a hajviseletét illeti, félúton Napóleon és Hitler között - szálkás hivatalnok-gyilkos. A nyitány alatt a karmester Karl Böhmöt ereje teljében õrizte meg a kép. A hang pedig mindvégig a szigorú és egyensúlyt teremtõ zenei formálás mestereként.

Deutsche Grammophon, 2008, Universal

*****

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.