Lemez

Csúcspontok nélkül

Biohazard: Reborn In Defiance

  • - vincze -
  • 2012. február 22.

Zene

A Biohazard pár évvel ezelőtti, eredeti felállásban meglépett újjáalakulása óriási fegyverténynek számított, hiszen a klasszikus négyes (Bobby Hambel gitáros, Billy Graziadei gitáros/énekes, Evan Seinfeld basszusgitáros/énekes és Danny Schuler dobos) utoljára 1994-ben készített közös lemezt.
Ez volt a State Of The World Address, egy tökéletes, hardcore-ból indult, metál- és súlyos hiphophatásokkal tűzdelt, sokszínű, de mégsem fájdalmasan eklektikus, csont nélkül zseniális lemez, aminek szerethető, egészségesen kommersz hangvétele nagyon komoly szerepet játszott abban, hogy a New Yorkból indult hardcore-mozgalom ismét kibújhasson a kétszáz fős klubokból, és felkerüljön a zenei térképre. Aztán Hambelt kirúgták, a maradék hármas pedig különböző gitárosokkal kínlódott évekig, majd néhány évre fel is oszlott a zenekar. A klasszikus felállás 2008-ban jött össze: nyomtak egy óriási nosztalgiaturnét a State és az azt megelőző, szintén klasszikus Urban Discipline dalaira építve, most pedig itt a Reborn In Defiance címre keresztelt új lemez, melynek felvétele után Evan Seinfeld már le is lépett, kérdésessé téve a zenekar jövőjét. (Seinfeld posztján egyébként az egyik korábbi gitáros, Scott Roberts zenél momentán, de a csapat szerint ő csak ideiglenes megoldás).


Mindez a Reborn In Defiance létjogosultságát is megkérdőjelezi, de a probléma inkább azzal van, hogy eredeti felállás ide vagy oda, a lemez egyszerűen gyenge, és nemcsak a klasszikus State-Urban-kettőshöz viszonyítva. A nyitó Vengeance Is Mine még kellően bunkó a maga punkos csűrdöngölésével, de a kettes Decayben már csak egy Slayer által kiselejtezett riffre és egy indokolatlan énekdallam-próbálkozásra futotta, a hármas Reborn verzéi erőltetett pop-punkos reszelések, és így zötyög tovább a lemez, különösebb csúcspontok nélkül, erőlködésmentes, de közhelyes Biohazard-témákkal. Kár.

Nuclear Blast, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.