Lemez

Egyenesen a túlvilágról - a Broadcast horrorzenéje

  • Nagy V. Gergõ
  • 2013. február 8.

Zene

Ha észbe vesszük, hogy az angol Peter Strickland (interjúnk a rendezővel itt) remek tavalyi filmjéhez buján alázenélt olasz thrillerekből vagy a "konkrét zene" irányzatából gyűjtött inspirációt, felettébb ésszerű döntésnek tűnik, hogy a hangsáv kimunkálására a Broadcastot kérte föl. Merthogy a birminghami banda lényegében hasonnemű hatásoktól megihletve kezdte meg pályáját a kilencvenes évek közepén. Trish Keenan és James Cargill (meg egykori kollégáik) a korai pszichedélia és az analóg szintik titkait kutatták, de izgatta őket Carl Orff gyerekzenéje, felhasználták a Valéria és a csodák hete hangjait, és persze imádták Morriconét, Nicolait meg a 70-es évek avantgárd fantasztáinak tébolyult soundtrackjeit.


 

A múltat és a jövőt egyszerre idézte különös textúrákba bújtatott, bágyatag popzenéjük és a minimáldalok izgalmas kulisszája lép most főszerepbe ezen az olasz filmzene hőskorát citáló lemezen. Az okkult horrorral bíbelődő hangmérnök elborulását rövid, atmoszferikus futamok kísérték a moziban, amelyek önmagukban inkább a stúdió vásznán pergő láthatatlan rémfilm világát festik elénk. Baljósan örvénylenek a templomi orgonák, visszhangos, álomszerű vokálok és éteri fuvolák hangjai kísértenek, s az egyszerre melankolikus és rémisztő hangulatot olasz nők ijedt suttogása, gurgulázó ugatás vagy épp az eső komor zenéje színezi még hideglelősebbé. Szép, míves és töredékességében is komplett lemez a BSS, csak a tavalyelőtt meghalt Trish Keenan hiányzik róla, s a legjobb pillanatok épp azok, amikor a vizek fölötti, lidérces hangja beköszön - egyenesen a túlvilágról.

Warp/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.