Koncert

Concerto Budapest

Zene

Utazás a huszadik század mélyére - ezt kínálta a közönség számára a Concerto Budapest Gidon Kremert vendégelő hangversenye, amelynek programján az Éljük túl a Szovjetuniót! elnevezésű verseny két győztesét és egy holtában is diadalmaskodó zsenijét idézték a felhangzó kompozíciók.

A fordított időrendben haladó műsor első száma a mindmáig kortárs zeneszerző, Sofia Gubaidulina századvégi Impromptuje volt: Schubert Op. 90. No 4-es Impromptujének fuvolára áttett nyitófutamával, s persze hegedű, fuvola és zenekar felkavaró, bár az áhítottnál hoszszabbra nyúló dekonstrukciós munkálataival. Kaczander Orsolya két hangszeren is remeklő produkciója, valamint a híres vendég művészi alázatra hangolt közreműködése már e nyitószámot is figyelemre méltóvá tette, ám a nyomában felhangzó Schnittke-mű, az 1984-ben Kremer számára dedikált IV. hegedűverseny érezhetően egyszerre emelte a művészi tétet, s fokozta az előadókkal és a közönséggel szemben támasztott követelményeket. "Az ember csak akkor egészen ember, amikor játszik" - jutott eszünkbe a látszólag korántsem ideillő Schiller-idézet Kremer és Kellerék ezer rettenetet felidéző muzsikálása hallatán, merthogy a múlt, a büntetőszázad szörnyűségeit kibeszélő játékuk maga volt a lélekmentés, az emberség hangzó bizonyítéka. A szemérmesen virtuóz Kremer még a kikövetelt ráadásban is hű maradt a kelet-európai kortárs zenéhez: az ukrán Szilvesztrov egy rövidebb művét húzta és pengette. A szünet utáni koncertrész egészét Sosztakovics XI. szimfóniája töltötte ki, kiváló lehetőséget kínálva Keller zenekara számára, hogy kirobbanó formáját bizonyíthassa. Idézze bár az idézetekben és illusztratív szakaszokban dús mű 1905 orosz vagy 1956 magyar eltiport forradalmát, a megszólaltatás elemi lendülete és sokszorosan felfokozott, orkáni ereje győzelmet hirdetett: győzelmet a történelem, és egyúttal a 20. századi muzsikákon fellelkesült közönség felett.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 8.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.