Lemez

DJ Krush: Butterfly Effect

  • - minek -
  • 2016. január 10.

Zene

A már akkor is harminc felett járó, jakuzából b-boyjá és lemezlovassá avanzsált DJ Krush nehezen túlér­tékelhető hatást gyakorolt a kilencvenes évek elején még éppen csak bontakozó absztrakt hiphopszíntérre (nevezték ezt triphoptól downtempóig mindennek, de nem a címke a lényeg). Az akkoriban publikált, finoman összerakott, rafinált szerkezetű, sokrétegű szerzeményei, dzsesszből túrt botorkáló ütemei keresett előadóvá tették, szettjei éppúgy izgalmasak voltak, mint időről időre kiadott albumai. Sajnos, a kilencvenes évek sem tartottak örökké, és meglehet, Krush sem törődött sokat a stílusok és műfajok ördögi körforgásával: ő megmaradt annak, aminek megismertük, hűségesen kitartva az általa teremtett zenei világ mellett.

A friss Butterfly Effectet hallgatva is csak az jön le, hogy Krush nem tudna, de nem is akarna alapvetően változtatni ezen az aprólékos munkával teremett univerzumon, legfeljebb újabb szárnyat illeszt a gyufa­szálkastélyhoz. Atmoszférateremtésben kevesen mérhetők hozzá: már ha a metafizikus, ködösen rejtélyes ambience a cél. A lemez eleje (például a Takashi Niigaki zongorajátékával gazdagított Nostalgia) kifejezetten megkapó – érdekes módon a dinamikusabb, vendég MC-kkel feldobott darabok itt kevésbé em­léke­zetesek. A Missing Link gitár­groove-jai vagy a Living In The Future japán nyelvű reppelése viszont már kizökkent az apátiából, és fókuszálja szóródó figyelmünket. A Butterfly Effect sokat már nem rak hozzá az életműhöz, viszont bizonyítja, hogy jól kifundált, míves darabokkal van keresnivalója az utódok között.

Es U Es/Deep Distribution, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.