A már akkor is harminc felett járó, jakuzából b-boyjá és lemezlovassá avanzsált DJ Krush nehezen túlértékelhető hatást gyakorolt a kilencvenes évek elején még éppen csak bontakozó absztrakt hiphopszíntérre (nevezték ezt triphoptól downtempóig mindennek, de nem a címke a lényeg). Az akkoriban publikált, finoman összerakott, rafinált szerkezetű, sokrétegű szerzeményei, dzsesszből túrt botorkáló ütemei keresett előadóvá tették, szettjei éppúgy izgalmasak voltak, mint időről időre kiadott albumai. Sajnos, a kilencvenes évek sem tartottak örökké, és meglehet, Krush sem törődött sokat a stílusok és műfajok ördögi körforgásával: ő megmaradt annak, aminek megismertük, hűségesen kitartva az általa teremtett zenei világ mellett.
A friss Butterfly Effectet hallgatva is csak az jön le, hogy Krush nem tudna, de nem is akarna alapvetően változtatni ezen az aprólékos munkával teremett univerzumon, legfeljebb újabb szárnyat illeszt a gyufaszálkastélyhoz. Atmoszférateremtésben kevesen mérhetők hozzá: már ha a metafizikus, ködösen rejtélyes ambience a cél. A lemez eleje (például a Takashi Niigaki zongorajátékával gazdagított Nostalgia) kifejezetten megkapó – érdekes módon a dinamikusabb, vendég MC-kkel feldobott darabok itt kevésbé emlékezetesek. A Missing Link gitárgroove-jai vagy a Living In The Future japán nyelvű reppelése viszont már kizökkent az apátiából, és fókuszálja szóródó figyelmünket. A Butterfly Effect sokat már nem rak hozzá az életműhöz, viszont bizonyítja, hogy jól kifundált, míves darabokkal van keresnivalója az utódok között.
Es U Es/Deep Distribution, 2015