DVD - B-la - Ed Wood: Kilences terv a világűrből

  • - izs -
  • 2009. december 10.

Zene

Nem fogunk hazudni: ez a film borzalmas. Olyannyira, hogy magáénak tudhatja a "világ legrosszabb filmje" kétes elismerését is, elkövetője, Edward D. Wood Jr. pedig a világ legrosszabb rendezőjének választatott. A legendásan tehetségtelen filmes munkássága akkora hatással volt az ellenkező előjelekkel bíró Tim Burtonre, hogy az egyik legjobb filmjét teljes egészében neki szentelte. És hogy ne fogyjunk ki a legekből: a Kilences terv a világűrből a legutolsó film, amiben minden idők legnagyobb Drakulája, Lugosi Béla - még ha szöveg nélkül is, és csak két rövidke jelenet erejéig - feltűnik. (További jeleneteiben az arcát konzekvensen köpenyegével takaró csontkovács, Tom Mason helyettesítette.) A nem épp megtisztelő titulus és az Ed Wood című megunhatatlan film együttes hatásának köszönhetően a hollywoodi balsikerei következtében akut alkoholistává váló, majd némi pornóipari kitérő után igen fiatalon (54 évesen) elhalálozó Wood soha nem látott (és talán még általa sem álmodott) népszerűségre tett szert az utóbbi években.

Nem fogunk hazudni: ez a film borzalmas. Olyannyira, hogy magáénak tudhatja a "világ legroszszabb filmje" kétes elismerését is, elkövetője, Edward D. Wood Jr. pedig a világ legrosszabb rendezőjének választatott. A legendásan tehetségtelen filmes munkássága akkora hatással volt az ellenkező előjelekkel bíró Tim Burtonre, hogy az egyik legjobb filmjét teljes egészében neki szentelte. És hogy ne fogyjunk ki a legekből: a Kilences terv a világűrből a legutolsó film, amiben minden idők legnagyobb Drakulája, Lugosi Béla - még ha szöveg nélkül is, és csak két rövidke jelenet erejéig - feltűnik. (További jeleneteiben az arcát konzekvensen köpenyegével takaró csontkovács, Tom Mason helyettesítette.) A nem épp megtisztelő titulus és az Ed Wood című megunhatatlan film együttes hatásának köszönhetően a hollywoodi balsikerei következtében akut alkoholistává váló, majd némi pornóipari kitérő után igen fiatalon (54 évesen) elhalálozó Wood soha nem látott (és talán még általa sem álmodott) népszerűségre tett szert az utóbbi években.

Az eredetileg a sokatmondó Grave Robbers from Outer Space címen futó sci-fi-horror a negyedik nagyjátékfilmje, amit olyan, hasonló színvonalon mozgó művek előztek meg, mint az önvallomásnak is beillő transzvesztitamozi, a Glen or Glenda. A női ruhát előszeretettel viselő Wood tényleg tudhatott valamit, mert az egymást követő oltári buktákat követően nem csupán alkotói kedvet, stábot, kvázisztárokat, hanem még némi pénzt is elő tudott varázsolni. És bár nem sokat, mégsem lehet pusztán a kielégítő anyagi háttér hiányát felhozni a Kilences terv mentségére. Kevés pénzből bárki tud rossz filmet csinálni. De ahhoz, hogy egy mozi ennyire, khm, bizarr legyen, már különleges adottságokra van szükség. Mást talán zavart volna, hogy az artikuláltan beszélni és játszani egyaránt képtelen színészek jártukban-keltükben kidöntik a - feltehetően kartonpapírból készült - sírköveket, hogy egy-egy jeleneten belül váltakoznak a napszakok, vagy hogy tisztán kivehetők a madzagok, amikre a Hollywoodot megtámadó repülő csészealjakat aggatták - csak hogy néhány példát említsünk.

Mindenesetre, ha a szükséges előtanulmányokat (elsősorban a Burton-filmet) kipipálva látunk neki a Föld leigázását becélzó, zavarosan tálalt PR-okokból zombikat gyártó, ugyanakkor mélyen vallásos (a filmet egy baptista közösség szponzorálta) űrlények és az ellenük harcoló emberiség összecsapásának történetét iszonytató dialógokban tárgyaló kultfilm nézésének, akkor garantáltan sírni fogunk a nevetéstől - ellenkező esetben inkább mástól.

Forgalmazza a Fórum Home Entertainment Hungary

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.